„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 14. A termelőszövetkezeti mozgalom Hajdúböszörményben. Hajdúböszörmény, 1951. február 12.

a) Vb a párt és a tanács közötti helyes viszony tisztázása, a párt vezető szerepének kidomborítása érdekében elrendeli, hogy a járási és városi tanácselnökök a járási, városi pártbizottsági titkárok együttes értekezletén a kiértékelő jelentést a megyebizottság által megadott időpontban és szempontok szerint ismertetni kell. Ugyanezt az értekezletet a járásoknál is meg kell tartani a községi tanácselnökök bevonásával. b) Vb felhívja a tanácselnökök figyelmét arra, hogy sokkal szorosabb kapcsolatot építsenek ki a tanács üzemi pártszervezetével és az üzemi pártszervezet vezetőségét minden esetben tájékoztassa a tanácson belül folyó munkáról. Vegyék igénybe az üzemi pártszervezet irányítását, segítségét, beszéljék át az üzemi pártszervezet vezetőségével a munkafegyelem, a takarékosság, éberség, a munkához való viszony megjavításának kérdését, valamint a politikai és szakmai nevelés biztosításának lehetőségét. Felelősek: a tanácselnökök... HBmL. XXIII. l/a. 2. Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve. 14 Hajdúböszörmény, 1951. február 12. A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt év folyamán igen szép eredményeket ért el. Városunkban is az 1950. év augusztus havában két új termelőszövetkezeti csoport alakult „Alkotmány" és „Zöja" néven. Azonban ezek az eredmények alatta vannak a mozgalommal kapcsolatos célkitűzéseknek és lehetőségeknek. Ezért további feladatunk a szövetkezeti mozgalom kérdésének súlypontként való kezelése és a mozgalom továbbfejlesztése. A továbbfejlesztés komoly eredménye elérése érdekében a kormányzat könnyítéseket adott. Termelőszövetkezeti csoportokat ott is lehet alakítani, ahol már vannak termelőszövetkezetek, függetlenül attól, hogy a régi fermelőszövetkezet milyen típus szerint működik. Ez annál is inkább fontos, mert az utóbbi időben mind-mind nagyobb érdeklődés tapasztalható a kisés közép parasztok részéről külön csoportok alakítására. Ezeket a kezdeményezéseket semmi esetre sem szabad elfojtani, sőt már tíz dolgozó paraszt család kezdeményezése alapján is lehet és kell új csoportot alakítani. A termelőszövetkezet alakításánál legjobban el van terjedve a 'kis- és középparasztság között az I. típus, vagyis a táblás művelési termelőszövetkezeti csoport. Ilyen termelőszövetkezeti típus városunkban i® alakult már egy. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében az agitációval döntő súlyként a középparasztság felé kell venni az irányt. Ennek érdekében tudatosítani kell az új most megjelent alapszabályok kedvező intézkedéseit, hogy a belépő tagok az alapszabály rendelkezései szerint a közös gazdálkodásba bevitt teheneik, kocáik ellenértékét egy év alatt két egyenlő részletben kapják meg. Úgyszintén ki kell fizetni a földjáradékot is minden belépő részére. A cél elérése érdekében meg kell szervezni, hogy a dolgozó parasztság jól működő termelőszövetkezeteknél látogatásokat tegyen. Eze-