„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 2. Megalakult Debrecen város Tanácsa. Debrecen, 1950. augusztus 15.

Debrecen, 1950. augusztus 15. MEGALAKULT DEBRECEN VAROS TANÁCSA Kulcsár Ferenc, a Magyar Függetlenségi Népfront debreceni elnöke a városi tanács alakuló ülését az alábbi beszéddel nyitja meg: „Tisztelt elvtársak! Mélyen tisztelt hallgatóság! Tavaly augusztus 20-án egy újabb határkövet raktunk le a szocializmus felé való fejlődésünk útján. Törvénybe iktattuk Népköztársaságunk alkotmányát..." Az új Alkotmány nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem irányt is mutat a fejlődés során. Kimondja „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé". Ebből a tényből indul ki népi demokratikus államunk igazgatási szerveinek felépítése. Az Alkotmány szellemében járt el pártunk, mikor javaslatára június 15-én megalakultak megyei és budapesti tanácsok. A tanácsok rövid működésük alatt bebizonyították, hogy méltók dolgozó népünk bizalmára. A tanácsok működésükben példájuknak tekintették a Szovjetunió tanácsrendszerét és így feladataikat, melyek igen súlyosak voltak, könnyebben tudták megoldani. A mi tanácsaink az ellenség elleni harc közepette születtek és születnek meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy eddig megálltak azt a teherpróbát, mely rájuk nehezedett. . . A most megalakuló Debrecen városi Tanács egy időben alakul az ország többi városi és járási tanácsával. Ez újabb győzelmet jelent népi demokráciánk számára. Ujabb tanácsok megalakulása szélesebb tömegek bevonását jelenti az államigazgatás munkájába. ... tanácsunk megalakulása jelentős események közepette zajlik, és felelősséget is ró a tanácsra, felelősséget a tanács minden tagjára. De nem kisebb a felelősség a tanács osztályain dolgozó tisztviselőkön sem. A tanácsnak, mivel nemcsak végrehajtó, de élő, alkotó testület is, támogatni kell Debrecen üzemi munkásainak fokozódó versenylendületét. Támogatni a tanyavilág dolgozó parasztságának törekvését, az önkéntes társuláson alapuló nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást, támogatni kell a város dolgozóinak kulturális igényeit, fejleszteni és szépíteni kell városunkat... Bartha János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese a következőket mondja: „Ma ismét egy jelentős lépést tettünk afelett, hogy a dolgozó nép igazán gazdája legyen az országnak, a megyének, a járásnak, a városnak. Most is, mint minden alkalommal, amikor újabb eredményeket érünk el, amikor újabb győzelmeket ünnepelhetünk, fel kell tennünk a kérdést: hogyan juthattunk el idáig? A dicsőséges szovjet hadseregnek köszönhetjük elsősorban, amely felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, összetörte a népelnyomó burzsoá államhatalmat, és lehetővé tette, hogy a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe tudja venni az ország irányítását. Köszönhetjük annak a támogatásnak, amelyet nagy barátunk, a Szovjetunió azóta is nyújt. Az államigazgatás területén is példa és tanulság előttünk áll a Szovjetunió 30 éves tapasztalata, amely megmutatta, hogy a tanácsi rendszer az államigazgatás legdemokratikusabb formája az egész világon. A tanácsi rendszer az előttünk álló nagy feladatok megoldásához mozgósítani tudja az egész dolgozó népet. A dolgozó nép bizalommal néz a tanács működése elé, sokat vár tőlük. A megyei tanácsok kéthónapos munkájának tapasztalatai azt igazol-