Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

VI. Az Ideiglenes Kormány Budapestre költözése

. .. Teljes erővel megindult Debrecen szellemi élete. Az egyetem, 02 iskolák növendékei visszaszállingóznak, a tanítások, előadások megkezdődtek ... a házak falán a szovjet haderő meghívóit olvassuk Dunajevszkij koncertjére. December 31-én az Ady társaság magasszínvonalú ülésén vettünk részt... Délután a ráérők moziba mennek ..." Valóban a mozik szovjet filmeket vetítenek. A város lakossága most először győződik meg a szovjet filmek magas színvonaláról, felejthetetlen életábrázolásáról. Meyindul a könyvnyomtatás is, először tankönyveket nyomnak, majd Petőfit és József Attilát, de kinyomtatják Glatkow orosz írónak „Cement" c. munkáját is, amely a szovjet munkás gigászi erőfeszítésének nagyszerű eposza. Kinyomtatják az első magyar—orosz szótárt is, ami igen keresett könyvecske lett rövidesen nemcsak Debrecenben, hanem az egész országban. A könyvtári kölcsönzés a Kollégiumban indul meg először, mely átvészelte a háborút, a könyvtár vezetői és a szovjet katonák lelkes közreműködésével. Megmaradt a 350 000 könyv sok-sok tudományos könyvritkaságával. Debrecenben gördült fel először a függöny, itt tartották meg az első hivatásos kőszínházi előadást. Az első előadás kabaré volt, de rövidesen a „Szerető fiuk Péter" című darab kerül bemutatásra. A színműben fellépett Rajz János, később Sárdi János, Orosz Júlia, a két Latabár, akik 1000 tojást kaptak fellépti díj fejében. A kulturális élet jelentős színfoltja volt Debrecenben az MKP pártiskolájának megindítása is, amely 1945. február 12-án kezdte meg működését, ez volt a párt első legális központi pártiskolája. Vezetője Rudas László, helyettese, Andics Erzsébet volt. „Hallgatói pedig munkások, parasztok, akik a tanulás mellett részt vettek a különböző gyűléseken, felvonulásokon és tevőlegesen igyekeztek a közhangulatot befolyásolni és erősíteni a demokratikus szervek szerepét. A tanfolyam hallgatói közül sokan kerültek később a párt állami és tömegszervezetek felelős pozícióiba, pl. Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán stb." (64) VI. AZ IDEIGLENES KORMÁNY BUDAPESTRE KÖLTÖZÉSE A főváros felszabadítása után égetően fontossá vált a kormány Budapestre költözése. Politikai, gazdasági, közigazgatási és külpolitikai okok egyaránt parancsolóan szükségessé tették, hogy a kormány minél előbb áttegye székhelyét az ország fővárosába. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy Debrecen az utóbbi időben már nem alkalmas kormányszékhely számára. A kormánynak nem volt érintkezése Budapesttel, a közigazgatás teljesen decentralizálódott, a kormányrendeleteket a harmadik vármegyében már alig ismerték. Budapest fekvése még a rossz közelekedési viszonyok mellett is kedvezőbb volt az ország szempontjából, mert Budapesten futnak öszsze az ország minden részéből a vasútvonalak, de politikai szempontból is fontos a pesti munkásság tömege, szervezettsége, lelkesedése, amely kihat a kormány tevékenységére, így az egész ország életére. A fenti meggondolások alapján 1945. április 11-én elindult Debrecenből az a különvonat, amely Budapestre szállította a kormány tagjait. Ezzel