Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

IV. Az új magyar államiság megteremtése - 3. Az Ideiglenes Kormány

Miniszterelnök: vitéz Dalnoki Miklós Béla vezérezredes (horthysta tiszt) Belügyminiszter: dr. Erdei Ferenc NPP Pénzügymniiszter: dr. Vásáry István FKP Külügyminiszter: dr. Gyöngyösi János FKP Vallás - és közoktatásügyi miniszter: gróf Teleki Géza Honvédelmi miniszter: Vörös János vezérezredes (horthysta tiszt) Földművelésügyi miniszter: Nagy Imre MKP Kereskedelemügyi miniszter: Gábor József MKP Igazságügyi miniszter: dr. Valentiny Ágoston MSZDP Iparügyi miniszter: Takács Ferenc MSZDP Közellátásügyi miniszter: Faraghó Gábor csendőr vezérezredes Népjóléti miniszter: Molnár Erik MKP A kormánynak tehát három kommunista, két szociáldemokrata, két kisgazdapárti, egy parasztpárti, három horthysta tiszt és egy gróf tagja volt. Ez az összetétel már jelezte, hogy a baloldali erők koránt sincsenek olyan túlsúlyban a kormányban, mint az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Az, hogy a horthysták képviselethez jutottak a kormányban két szempontból is helyes volt. Egyrészt a kommunista párt helyesen törekedett arra, hogy az új kormányt nemcsak a Szovjetunió, hanem a nyugati hatalmak is elismerjék. Ugyancsak helyes volt arra törekedni, hogy a még fel nem szabadított országrészekben ösztönözzék a horthysták szakítását a német-nyilas uralommal és gyorsítsák a hitleristákkal még együtt harcoló magyar csapatok bomlását. A miniszterelnöki szék és a három miniszteri tárca azonban nem állt arányban sem a nemzeti összefogás reális lehetségeivel, sem a horthysta elemek érdemeivel és tekintélyével. Erre utalt Rákosi az 1945. április 13-i KV ülésen: „ ... nem lehet, hogy a magyar demokrácia megelégedjen azzal a négy hónap előtti helyzettel, amikor igazolni kellett a világ előtt, hogy a kormány nem kommunista. Ez egy kicsit túlságosan sikerült..." (22) Ettől eltekintve a kormány megalakulása a magyar demokrácia első nagy győzelmét jelentette. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a MNFF programját tette magáévá és azt a kormányprogram rangjára emelte. Ezt tükrözte az a kormányhatározat is, amelyet a miniszterelnök olvasott fel. A nyilatkozatban a kormány a külpolitikai kérdésekről szólva, a fegyverszünet megkötését tartja a legsürgősebb feladatának vállalva az ezzel járó hadikárok megtérítését is. őszinte barátságra törekszik a Szovjetunióval is jó szomszédi kopcsolatokat akar a szomszéd népekkel. Szól arról is, hogy milyen fontos fegyveresen is harcolni a németek ellen. „ ... A nemzet létérdeke, hogy a magyar nép fegyveres ereje a Szovjetunió hadseregével és a többi demokratikus nemzettel együtt hozzájáruljon a hitlerizmus megsemmisítéséhez..." (23) A belpolitikai kérdésekről szólva azt a célt fogalmazza meg, hogy eltökélt szándéka a demokratikus átalakulás megvalósítása, a népellenes törvények hatályon kívül helyezése és a demokratikus földreform. „... az Ideiglenes Kormány hatályon kívül helyezi az összes népellenes törvényeket és rendeleteket, valamint a zsidók elleni barbár rendelkezéseket . . .