„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

a cukor, a légszesz, cserép- és tégla cement — keményítő gyárak, az ipartársulatok, a polgári kaszinó, polgári kör, tanári olvasókör, az ifjabb nemzedék többféle olvasó és önképző egylete, a nőegylet, színügy egylet, gazdasági, kertészeti egyletek, a zenede, ügyvéd, lovar, lövész, dal- és zene — torna, tűzoltó — tanító egyletek és az emlékkert társulat. Monumentális események valának városunkban az 1871-ik évről. A Csokonai szobor felállítása és leleplezése, és az ez alkalommal rendezett országos ünnepély. Maga a szobor, melynek létrejötte az emlékkert társulat kitartó erélye mellett csaknem kivétel nélkül városunk lakossága adományai útján eszközöltetett, a szobor művészet remeke, s mint ilyen Izsó Miklós hazai szobrászunk ihlettségének élő tanúbizonysága, amellett a hazai irodalom legszebb emlékéül szolgál. Hazánk leghírnevesebb tudósainak, köztük a tudományos akadémia, a Kisfaludy-társaság, a képzőművészeti társulat és az összes hazai sajtó képviselőinek megjelenése oly fényt árasztott ez ünnepélyre, mely azt országossá emelte, s városunk művelt és vendégszerető lakossága érdemeit az ország színe előtt újabban is tetézte. Továbbá a múlt évben fejeztetett be Szűcs István által Debreczen város története, mely három kötetből álló munka, városunk élettörténete ismeretére nézve igen hasznos kézi könyvül szolgál. Nagymérvű ezenkívül művelődési tekintetekből — habár tettleg még az életnek nincs is átadva — a tekintetes közgyűlésnek 1871-ik évi az évi július 19-én hozott azon határozata, miszerint a birtokrendezés alkalmából 4 000 köblös föld fog kihasíttatni közművelődési célokra. Város, mely a művelődésben keresi a jövő útját, hatóság, mely a szellemi szükségletek kielégítésére is önként kiterjeszti gondjait, jövőjének veti meg alapját. Közművelődésünk előmozdítására fontos tényezőkül szolgálnak az 1871-ik évben is a városunkban fennálló két nyomda, az irodalomnak és művészetnek városunkban megjelent öt közlönye és a jól berendezett két könyvkereskedés, s kölcsönkönyvtárak. Mint a hazafiúi szellem és művelődés történetéhez tartozó események megemlítést érdemelnek a következők: A város a Toldi ünnepélyen küldöttségileg képviselve volt, ami általában igen jó hatást tett. A ref. főiskola épülete építésének nagy mérvben előhaladása, a felnőttek oktatásának megkezdése; a képzőművészeti társulatnak városunkban rendezett kiállítása; a kereskedelmi testület buzgósága által részben a város támogatása mellett három osztályú reáliskola felállítása... Megnyugtatással emelhetem ki, hogy városunk feladata teljesítésében lelkiösmeretesen, hangyaszorgalommal működött, s szellemi és anyagi jövője biztosítására odaadó buzgalommal, a maga iránti hűségérzetével állott a cselekvés terére, hogy a közérdekeket a magáéval egyesítse. Fogalmazvány. — HBmL. IV. B. 1108/a. 4. 92/1872. közgy. jkv.