„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)
Dokumentumok - III. Olvasási kultúra
ságából legalább annyit, amennyit a gyülekezetek szegénységéből kerületünk adhat s folyósítson a nyilvános könyvtár és olvasó terem fenn tartása és fejlesztése végett évenkénti 2000 forintot. 2 Teljes tisztelettel vagyok: Debreczen 1897 szeptember 22. Kiss Áron s. k. püspök Tisztázat. — HBmL. IV. B. 1405/b. 952/1885 alapszám. i 1 Dr. Révész Bálint református püspök 1890 október 20,-i előterjesztésében a könyvtári olvasóteremről az alábbiakat írja: „Az olvasóterem a főiskola legnagyobbik termében az újabb kor követelményei szerint be is rendeztetett, és ez év folyamán a most már minden felekezetű öszves debreczeni tanuló ifjúság és a nagy közönség használatára meg is nyittatott, azonban anyagi eszközeink fogyatékossága miatt működését olyan mértékben mint szükséges volna, ki nem fejtheti..." 2 Debrecen város Tanácsa az olvasószoba fenntartására az 1898. évi költségvetésben 300 Ft-ot szavazott meg. 72 Debrecen, 1901. ADATOK A DEBRECENI NAPTÁRIRODALOM TÖRTÉNETÉHEZ 1 A 60-as évektől kezdve a Telegdi K. Lajos könyvkereskedő czég vette kezébe a naptárak kiadását s 1860-ban, a szabadság szellőjének első lengedezésére, egyszerre három naptárt adott ki: az Alföldi naptárt, Debreczeni naptárt és az Alföldi Móriót (humoristikus tartalommal). — Ettől kezdve minden évben újabb és újabb naptárak keletkeztek. — A fentebbieken kívül: Alföldi képes naptár, Magyar ember naptára, Magyar honvéd, Református, Igazmondó, Kis Képes és Dongó naptárak, melyeket—többek közremunkálásával—Telegdi K. Lajos maga szerkesztett. 1871-ben egyszerre három új naptárral szaporodott a fenti létszám, ú. m.: a Legújabb alföldi, a Kossuth és Csokonai naptárral. — 1878-ban a Debreczen-Hajdúmegyei naptárt adta ki — Erdélyi István szerkesztésében a Telegdi czég, de ez csak egy évet élt. 1880-tól 1895-ig Erdélyin kívül Hamar László és Karczag V. szerkesztették a fenti kalendáriumokat, míg ez utóbbi évben, 35 évi pályafutásuk után, e naptárak végleg letűntek a könyvpiaczrói; a czégtulajdonos beszüntette azok kiadását. Az 1893-dik évre jelent meg a Csokonai nyomda és kiadó czég kiadásában a „Czívis naptár" a Rónaszéky Gusztáv szerkesztésében. Ez 1894, 95-ben szünetelt. 1896 és 97-ben újra kiadta azt a részvénytársaság (szerk. Szini Péter), majd az 1898-dik évtől kezdve „Csokonai naptár" czímet vett fel és igen csinos, tetszetős kiállításban mint Debreczennek egyedüli naptára, volt ösmeretes — és ugyan e czím alatt folytatja tovább is pályafutását.
