„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - III. Olvasási kultúra

8. A kivett könyv harmincz napon túl az olvasónál nem maradhat. — Ha pedig harmincz napon túl sem szolgáltatik be, a könyvtárnok jelentést tesz a rendőrségnél, mely is közege által a könyv megkeríttetése iránt azonnal intézkedik. 9. A könyvosztás hetenként kétszer, ú.m. szerdán és szombaton délelőtt XI— XII óráig történik. 10. A könyvtárnok a biztosítékául nálla letett pénzekről jegyzéket, a kivett könyvekről pedig naplót vezet. 11. A könyvtárnok minden polgári év végén írásbeli jelentést tesz a városi felügyelő bizottság elnökéhez a könyvtár állásáról s az évi forgalomról. Felhívásra év közben is tartozik akár szóbeli, akár írásbeli jelentést tenni. 12. Az olvasó közönség köteles a könyvtár helyiségében magát kifogástalanul viselni s a könyvtárnok utasításait megfogadni. — Ki ellenkező magatartást tanúsít, attól a könyvtárnok bizonyos időtartamra, esetleg véglegesen is megvonhatja a könyv használatát. Kelt Debreczenben, 1895. február 25-én tartott tanácsülésben. Nyomtatott. — Rendtartási szabály Debreczen szab. kir. város népkönyvtárát illetőleg. Db. 1895. 1—2. old. 69 Hajdúszoboszló, 1895. december IPAROSOK OLVASÓKÖRE Az ipartestület dicséretes törekvéssel lépésről-lépésre halad előre. Alig épült fel a testület díszes háza, s már is egy másik nem csekélyebb fontosságú mozgalom van az ipartestület tagjai között keletkező félben. Az ipartestület ugyanis olvasókört akar alakítani, s könyvtárat rendez be tagjai számára. Örömmel üdvözöljük ezt a mozgalmat, amely kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az ipartestület korszerűen haladni akar, s hogy tagjainak alkalmat kíván nyújtani arra, miszerint hasznos könyvek és hírlapok olvasása által magukat képezhessék, s ismeretkörüket bővíthessék. Tapasztalati tény, hogy aki nem tanul, nem olvas, azon veszi észre magát, hogy a kortól messze elmaradt. A napi eseményeknek figyelemmel kísérése, továbbá az egyes szak foglalkozások terén előforduló változásoknak és újításoknak ismerete egyáltalában nem lehet érdektelen dolog senkire nézve. Az iparos osztálynak pedig már a saját jól felfogott érdekében is megkülönböztetett figyelemre kell méltatni az e féle dolgokat, mert az iparos is csak úgy számíthat a közönség pártfogására, ha a korral halad, s ha az általa előállított iparczikkek a haladás és a kor kívánalmainak megfelelnek. Ebből a szempontból tekintve tehát a dolgot nagyon lényeges kívánalom az, hogy iparosainknak legyenek al-