„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - III. Olvasási kultúra

Ezen szempontokból a társadalmi közrehatás egyéb műveletei között kiváló fontossággal, hivatással bír az iskolai és népkönyvtár alapítása, mely a községek lakosai által könnyen hozzáférhetővé levén, olvasmányai útján nemcsak műveltető szórakoztatást nyújthat, hanem a mindennapi életben alkalmazást találó gyakorlati ismereteket is gyarapíthatja. S ha ezen nemesebb foglalkoztatás a nép csekélyebb rétegét vonja is egyelőre a sok helyen veszélyes és erkölcsrontó mulatozásoktól körébe, oly sikert eredményez, melyet hazánk viszonyai között nem lehet, nem szabad kicsinyleni. Oly sok szállal fűződik egy jól berendezett népkönyvtár a nép szellemi erkölcsi s anyagi jólétének emeléséhez hogy annak bizonyítgatása felesleges. A czél kétségbevonhatlan üdvös volta mellett önkénytelenül felmerül a kérdés: hogy annak elérésére bírunk-e kellő módokkal s eszközökkel? Meggyőződésem szerint ezek a módok s eszközök a nép, — különösen az állami népiskolák berendezésében és szervezetében adva vannak; népkönyvtárak a czélok bensőbb összefüggésénél fogva is népiskolákkal kapcsolatban sikeresen létesíthetők s fentarthatók. Tekintve azonban a kivitel természetes nehézségeit, egyelőre csak azon helyeken veszem eszközlésbe a népkönyvtárak létesítését, hol államiskolák léteznek; ami egyáltalán nem zárja ki, hogy más községben is kezdeményezőleg ne lépjek fel, vagy felhívásra telhető támogatással ne siettessem a népkönyvtár berendezését. Ezen megjegyzések előre bocsátása után engedje meg a t. Iskolai Gondnokság, hogy a kivitelre nézve nézeteimet részletesebben előadhassam. A szorosabb értelemben vett népkönyvtárak olvasóközönsége oly időben lép fel igényével, midőn az iskolai szorgalomidő tart: késő ősztől, kora tavaszig, mert egyébkor a nyári, s mezei munka foglalja el. A tanítók s tanítónők tehát leghivatottabb őrei s kezelői lehetnek a népkönyvtárnak, miután az iskolai szünet alatt a népkönyvtár is szünetelhet. A tanítók s tanítónők nagyobb terheltetés nélkül rendben tarthatják a könyveket s könyvtárt s a hét bizonyos napjain a meghatározott órában beszedhetik s kiszolgáltathatják az olvasmányokat, úgyszólván fáradság nélkül nyilvántarthatják s vezethetik az ellenőrzést. Az államiskolák mindenike rendelkezik szekrénynyel melyben a könyvek elhelyezhetők s amennyiben ily szekrény nem volna még, készséggel eszközölöm annak mielőbbi beszerzését. Az iskolai gondnokság a népkönyvtár felügyeletét: hogy abba csakis erkölcsös s hasznos könyvek jussanak s a könyvek rongálástól, s egyéb károktól megóvassanak, hivatott s illetékes felügyelete alá vonhatja; időnként mind a könyvtárt magát, mind a kezelést behatóan megvizsgálván s intézkedvén a netaláni hiányokról. Természetes hogy a könyvek kiszolgáltatása olvasás végett — azok sértetlen visszaadásának megfelelő biztosítása mellett teljesen ingyenes lenne. Ami már most a könyvtár létesítését, gyarapítását illeti: tudomására hozhatom a t. Gondnokságnak hogy több könyvkiadó s könyvárusi czég ígéretét bí-