Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)
III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 2. Az 1929—33-as gazdasági világválság időszakában
thai Márton Rt. pedig 5,46%-ot. Ez azért érdekes, mert amikor leáll az István malom mjpdkettőjük kvótáját a békéscsabai üzem exportálta, s elmaradt haszon címén 25 000 P-t, közös eredmény címén pedig 21 000 pengőt fizetett a debreceni vállalatnak.) Később a Szindikátus foglalkozott az olaszországi kiviteli ügyekkel is. Az ide történő szállításokból 21% illette meg az István malmot. 303 Jellemző azonban, hogy az egyezményben részt vevők többször igyekeztek egymást kijátszani. Kitűnik az iratokból, hogy az egyezményektől az István malom is többször eltért, de maga is nem egy alkalommal rendkívül éles hangon tiltakozott az őt ért méltánytalanságért. így pl. 1935. március 12-én azért lépett ki a Hitelvédő Egyezményből, mert egyik adósa elleni követeléséből — bár hitele be volt táblázva — nem kapott semmit. Utólagosan mindössze 2064 P-vel elégítették ki, s kilátásba helyezték még 6000 P kifizetését. 304 A másik szervezetnél — a Magyarországi Exportmalmok Szindikátusánál — történt hasonló esetként a debreceni malom 1931. november 9-i levelében igen éles hangnemben tiltakozik az ellen, hogy éppen a Szindikátus elnökének — aki pedig az eladási korlátozás kimondását rákényszerítette a többiekre — malma, az Első Budapesti Gőzmalom Rt., nem tartja be az egyezményt. Egyúttal bejelentik : az István malom is az Első Budapesti Gőzmalom Rt.-hoz hasonló eladási eljárásokat fog követni. 305 A magyar malomipar válság alatti helyzetét vizsgálva említést kell arról tennünk, hogy az 1932-es évet leszámítva elegendő búza állt rendelkezésére. 306 A helyi üzem az általánostól eltérő helyzetét 1929-ben a Hajdú megyei katasztrofális termés adta. A debreceni István malom, az 1929—30-as években házi bevásárlási körzetében úgyszólván semmi búzát nem tudott kapni, kénytelen volt tehát az őrlési anyagot távol fekvő vidékről nagy fuvarral terhelten beszerezni. 308 A válság következő éveire a cseh vámháború nyomta rá bélyegét. A problémát először általánosságban vizsgálva arra kell figyelmünket fordítani, hogy e kérdésben korántsem alakult ki egységes kép a magyar gazdaságtörténetírásban. Csehszlovákia ugyanis mesterséges akadályt gördített a lisztkivitel útjába. 309 így pl. 1930 tavaszán „minden Cseh-Szlovákiába menő lisztszállítmányt a határon feltartóztattak, amíg Prágában a lisztmintát meg nem vizsgálták, hogy a liszt nincsen-e fehérítve?" 310 A magyar malmok és az István malom nyereségkimutatása 1930—1933 között 301 1930 1931 1932 1933 A magyar malmok nyers haszna millió P-ben 41,6 43,7 49,0 63,4 Az István malom nyeresége P-ben 101 626,52 89 307,06 . — — Az István malom vesztesége P-ben — — 3 015 550 72 555