Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között

A kereskedelmi malmok termelése 1913—1917 között (A feldolgozott nyerstermék fajtája szerint)

194 Napi 100 q-n felüli őrlésre képes malmok száma Felőrölt mennyiség ezer mázsában Napi 100 q-n felüli őrlésre képes malmok száma búza rozs árpa tengeri egyéb összesen 1913-ban 469 21 529 1633 1378 24 540 1914-ben 363 16 346 1841 2041 20 228 1915-ben összes malom: 315, ebből haditerm. látott el 310 9 745 1677 952 1329 114 13 817 1915-ben összes malom: 315, ebből haditerm. látott el 310 7 735 1109 401 617 17 9 879 1916-ban összes malomszám: 437 Haditerm. készletéből 9 341 1546 783 607 187 12 464 1916-ban összes malomszám: 437 Haditerm. készletéből 9 094 1497 771 573 155 12 096 1917-ben összes malomszám: 305 Ebből Haditerm. látott el: 305 7 624 1239 571 1952 95 11 481 1917-ben összes malomszám: 305 Ebből Haditerm. látott el: 305 7 624 1239 571 1952 95 11481 jutott, addig 1917-ben a 305 üzemre átlagban már csak 37 ezer q termény jutott. Megállapítható az is, hogy 1915-ben a malmok csupán egyharmadrészben dolgoztak saját készlettel, a következő évben 96,4%-ban már a Haditermény Rt.-től kapnak gabonát. 1917-ben — mondhatni — 100%-ig a Haditermény Rt. megbízásából dolgozhattak csak. Csökkent a malmok száma és az összkapacitás. Egyidejűleg romlott az őrlemények minősége is. A malmok kötelesek voltak az őrlésnél arra ügyelni, hogy a feldolgozott termény minél kisebb része kerüljön mint korpa és minél nagyobb része mint valamilyen lisztfajta forgalomba. Különösen nagy változás következett be e tekintetben 1917-ről 1918-ra. Az 1917-es évben a búza 80%-át kellett lisztként és 18%-át mint korpát értékesíteni. A következő évben ezek az arányok úgy változtak meg, hogy 87%-ot mint lisztet és 11%-ot pedig mint korpát kellett feldolgozni. Ez a malmok szempontjából azt is jelentette — kivált az árszabályzó rendeletekkel párhuzamosan —, hogy mivel főleg a magasabb értékű lisztek arányát csökkentették, és növelték az olcsóbb — kenyér- és főzőliszt fajták arányát, a malmok jövedelmezősége elsősorban nem a finomliszt háború alatti árváltozásából eredt. A malmok egy része letérve a kereskedelmi malmi működési formáról vegyes vagy egyenesen vámőrlési formációban tevékenykedett. Más kisebb malmokkal együtt rendkívüli haszonra tettek szert az ellenőrzés hiányosságából azáltal, hogy a vámőrlés százalékaként náluk maradt őrlemény egy részét feketén értékesítették. A nagyobb malmok pedig a meglevő készleteiket — amíg ilyen volt — a háború során emelkedő árakon adták el. Másrészt bevételüket képezte a Haditermény Rt.-nek végzett munka díja is. A Haditermény Rt. mázsánként 1915-ben 7,39, 1916-ban 4,20, 1917-ben: 5,20, 1918-ban 6,50 koronát fizetett az üzemeknek, A malmok jövedelme a gátló tényezők ellenére igen magas volt. Ezt növelte a tengeri csírátlanításából