Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között

tású új üzem búzaszükséglete évi 470 ezer q, amihez hozzáadva a régi malom által feldolgozható búzamennyiséget, a társulat évi nyersanyagszükséglete együttesen 650 ezer q. Ennek a mennyiségnek a beszerzése a budapesti, valamint az évek során kialakult vidéki nagymalmok versenye miatt nagy nehézségekbe ütközne. A nyersanyagár fokozódó emelkedését idézné elő. Az 1894. augusztus 15-i közgyűlésen a kisebb költséggel járó javaslat mellett döntöttek. A tervezet szerint létrehozott ötemeletes új malomrész 1895. szeptember 24én kezdte meg működését.

166 Az új létesítmények együttesen 395 700 frt.-ba kerültek. A tűzkárok helyreállítási munkálatait részben megelőzték, részben követték különböző épület- és egyéb beruházások. 1888-ban épült az 1200 négyzetméter alapterületű raktár 15 877 frt. ráfordítással. A következő évben történt meg az új malom felszerelésének, búzatisztítójának felújítása és egy új kazán beszerzése mintegy 58 066 frt. költséggel.

167 Az 1891-es tűzkárt követő évben, miután a leégett raktár helyett újat építettek, a telepet kő-, illetve deszkakerítéssel vették körül. Kicserélték az 1886-ban beszerzett, s már nem megfelelő, a villanyvilágításhoz szükséges dinamógépeket. Ezek meghajtásához egy 42 lóerős gőzgépet vásároltak. Az ötemeletes malomépület elkészítésével egyidejűleg a Siemens céggel új villanyvezetékeket szereltettek fel. Ebben az évben pótolták a tűzvészben elpusztult deszkafalú raktárakat is. A régi üvegházat zsákraktárrá alakították át. Ennek ellenére még mindig kevés volt a tárolóhelyiség. Ezért a millenniumi kiállítás pavilonjaiból kettőt megvásároltak, és ezeket felállították a telepen. Jelentősen átépíttették Szikszay Lajos építésszel az igazgatói lakást is. Az üzem fejlesztése a századforduló után sem maradt abba, de nyilvánvalóan inkább csak kiegészítő építkezések folytak, miután a malom a századfordulóra elért 600 000 q-s évi kapacitását amúgy sem tudta kihasználni. A XX. század első malmi beruházása a brünni gépgyártól vásárolt 1200 HP gőzgép beszerzése volt. 1901-ben készült el az irodahelyiség épülete is. Ez utóbbi 50 000 korona értéket képviselt.

168 1905-re már időszerűvé vált a géppark jelentős felújítása, mert ebben az évben különböző gépjavítások címén 53 650 koronát kellett kiadni. Új gépek beszerzésére, amelyeket az „Első Magyar Gazdasági Gépgyár" szállított, 1906-ban került sor. Erre 292 957 koronát fordítottak.

169 Ezen építkezések és felújítások csak úgy váltak lehetségessé, hogy 1298 darab 200 koronás új részvényt bocsátottak ki, s ezáltal a vállalat részvénytőkéje 1 millió koronára emelkedett. A következő évben a nyereség felhasználásával a tartaléktőkét 1 213 751 koronára növelték. így 1907-re a malom részvénytőkéje és különböző tartalékalapjai együttesen 2 690 494 koronát képviseltek.

170 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a több mint két és fél milliós tőkeerő sem tette lehetővé az üzemvitel zavartalan biztosítását, egyre inkább szükség volt bankhitelek igénybevételére is. A beruházások közül a századforduló utáni időből említést érdemel 1906-