Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 3. A süllyedés és felemelkedés időszaka (1863—1886)

is újból és újból őt bízták meg a vezetéssel, mégis a vele szembeni bizalomnak és az elismerésnek jele.

123 A másik vezető személy Pékár Imre volt, aki Csanak József biztatására Angliából tért haza. Ő lett a malom „műtani" — műszaki — igazgatója. Érdekesen mutatja be őt a Hortobágy című lap a város közönségének. „A gépészmérnöki pályáját mint munkás kezdvén, később a bécsi és karlsruhei műegyetemen folytatván, végre nyugatot utazta be, hol különösen Angliában több évet töltött, az ottani legismertebb gépgyárosoknál, kezdetben mint munkás, majd mint gépszerkesztő tevékenykedett.. ,"

124 A malomnál töltött évei — bár ezzel kissé elébe vágunk az eseményeknek — nem ítélhetők meg egyértelműen. Jelentős érdemei voltak a termék egy egysége előállítására felhasznált munkaidő csökkentésében. Az önköltség mérséklésében, valamint néhány ésszerűsítés bevezetésével a kapacitás majd kétszeresére emelésében. Más oldalról ő volt az, aki mellőzte a világraszóló magyar találmánynak, a hengerszéknek a bevezetését és ezzel döntő módon hozzájárult a társulat 1874— 1875-ös válságos helyzetének kialakításához. Ugyanakkor ő találta fel a lisztvizsgálat nagyon egyszerű, de a malmi laboratóriumok létrejöttéig a világon mindenütt használt, és róla elnevezett „Pekár-féle lisztpróbát".

125 A magyarországi belső piac és a birodalom fokozódó lisztszükséglete, valamint a megnyíló világpiac együttes hatása már 1862 tavaszán előtérbe állította a termelés növelésének kérdését. Ugyanakkor az 1862 őszén és telén időlegesen leálló gabonakivitel olcsóbbá tette Magyarországon a gabonát, de a kész lisztnek még a mérsékelt eladása is csak azért volt lehetséges, mert a vízimalmok a szárazság miatt egész évben alig működtek. így érthető, hogy a malom készárukészlete 1862 végére az 1858-as évinek két és félszerese. 1865-ben ismét javulnak az eladási feltételek. Újból időszerűvé vált a malom kapacitásának bővítése. Annál is inkább szélesre tárult ennek a lehetőségnek a kapuja, mert a debreceni István malomnak a kor színvonalán álló, kiváló, jó minőségű áruja volt. Ugyanakkor messze kiterjedő vidéken egyedül, versenytárs nélkül dolgozhatott. Pékár Imre javaslatára 1871. év elején a Lesdorfi Escher Myss-féle gyárral átalakíttatták a kőpadokat és kőjáratokat. Ezzel az évi kapacitást 75—80 000 q-ra emelték.

126 Ez a változás nem jelentette a kérdés gyökeres megoldását. A termelés ugyan majd kétszeresére emelkedett, de a piac még nagyobb mennyiséget követelt. Ezt támasztja alá az is, hogy 1866-ban az országban szinte malomalapítási láz tört ki. Ebben az egy évben több új malom létesült, mint az előző öt évben együttvéve. Ez az ugrásszerű fejlődés annak volt köszönhető, hogy a manufaktúrák szintjén működő száraz-, szél- és vízimalmokkal szemben a gőzmalmok profitja magasabb volt. Egyes pesti malmokban 16%-tól 44%-ig terjedő haszonskála mutatkozott. A profit szinte egészen 1869-ig évenként emelkedett. Ugyanezen években a debreceni István malomban is magas volt a profitráta. Egyrészt az 1866-os és 1867-es évek sikere, másrészt az a hír, hogy a városban egy újabb gőzmalomtársulatot akarnak szervezni 300 000 frt.-os alaptőkével,