Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 1. A kezdet nehézségei (1848—1857)

és képtelen kellő ellenőrzést gyakorolni. Ebből számtalan baj származik. Az üzem csak reggel hattól este hétig működik. A víz így kihűl, s a naponkénti újbóli felmelegítések nagyban növelik a kiadásokat. Túl sok a tisztviselő s ezek a malom által fizetett munkásokat jogtalanul a maguk céljaira használják fel. Képtelenségnek tartja, hogy „.. .ezen tisztán kereskedői vállalatban, minden sorsú lakosoknak, özvegyeknek és árváknak javai évek óta kamat nélkül hevernek és még a tőkére nézve is minden részvényes aggodalomban vagyon... "

69 Rendetlenség van a telepen is. Az üzemben lakó alkalmazottak különböző lábasjószágot tartanak az udvaron, s ez mutatja, hogy az igazgató és a tisztviselők semmibe veszik a társulati szabályzatot, ami egyrészt korlátozza a tartható állatok számát, másrészt tiltja azoknak az udvaron való szabadon engedését. Szikszay sürgeti egy közgyűlés összehívását, ahol meg kell történnie a vétkesek felelősségre vonásának, és ahol egy erőskezű, határozott választmányt hoznak létre, amely a jövőben megfelelő ellenőrzést fog tudni gyakorolni. A könyvelésben mutatkozó pontatlanság is a szakszerűtlenséget és a vezetés hanyagságát igazolta. Ugyanis az egykorú források szerint 1848—49-ről „nem léteznek... megbízható adatok és kimutatások, amennyiben azon időben rendszeres könyvelések nem történtek".

70 Ezek a felületességek és hibák adtak lehetőséget az alapítás körüli viták újbóli fellángolására. 1850. augusztus 25-i közgyűlésre Sesztina Lajos a hézagos könyvelési adatok alapján összeállította a lehetséges első mérleget 1850. július 1-i zárással.

71 Ebben 17 173 frt. 25 kr. vagyonemelkedést mutatott ki, amelyet azonban a közgyűlés négy részvényesből álló számvizsgáló bizottsági taggal felülvizsgáltatott.

72 A kiküldött bizottság jelentésében kifogásolta a mérleg adatait, s a kialakult vita a következő hónapokban gyakori elnökváltozást hozott. Gyors egymásutánban következtek e poszton Frank Antal, majd annak lemondása után Nánássy Benjámin, később Poroszlay Frigyes, míg végül is Rádl József került az elnöki tisztségbe. Az újabb felmérések alapján készített mérleg az 1851. február 16-i közgyűlésen került bemutatásra. Ennek hitelességét is kétségessé teszi az előbbinél alig kisebbnek kimutatott nyereség — 15 305 frt. 35 kr. —, holott a részvénytőkénél — 81 200 frt.-nál nagyobb összeget — 104 656 frt.-ot használtak fel befektetésre.

73 A részvényesek elégedetlenségét kihasználva, éppen a közgyűlés napján jelenteti meg a Debrecen—Nagyváradi Értesítőben ajánlatát Abday Sándor. Hajlandónak mutatkozik tíz egymást követő évre a malmot a befektetett tőke után évenként 6%-os összegért bérbevenni.

74 Ajánlatát nem fogadják el. Megpróbálják a viszonyokat saját kezelésben rendezni. A választmány előtt azonban egyhamar nyilvánvalóvá vált: Wallis Vilmos üzemigazgató képtelen úrrá lenni a nehézségeken. Ezért már 1852. április 15-én pályázatot hirdetnek az üzemvezetői állás betöltésére évi 800 forint alapbér, továbbá a tisztahaszonbóli 1%-os részesedés, lakás- és tűzifabiztosítás mellett.

75 A tarthatatlan helyzeten az 1852. szeptember 19-i közgyűlés próbált radikálisan javítani. Ekkor Nagy József ve-