Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

I. AZ ISTVÁN GŐZMALOM ALAPÍTÁSA

Ausztriából, Morvaországból és a felvidéki Szepességből idetelepült jövevények, illetve a helybeli, esetleg közeli falvakból jobbágyból vagy parasztpolgárból felemelkedő kereskedők. Ezek a családok rendkívüli dinamizmussal rendelkeztek. Ők lettek Debrecenben a városiasodás, a polgárosult életforma, a kapitalista üzleti szellem élenjárói. „A XIX. század 40-es éveiben a városiasodás külső és tartalmi átalakításának nagyrészt ők a mozgatói."

35 E réteg rendelkezett azzal a gazdasági erővel, amellyel eleget tehetett városában a kor Európájának gazdasági rendjéből, a kapitalizmus létrejöttéből fakadó új követelményeknek megvalósítására, nevezetesen: a hitelélet megszervezésére és a tőkés társulás létrehozására. A napóleoni háborúk következményeként vagyonilag képessé vált, szándékában hajlandó volt Debrecenben a bankügylet területén megszervezni a hitelt, az ipar területén pedig részvénytársulatokat létrehozni. Példaként a Debreceni Első Takarékpénztárt említenénk, amely az ország egyik korai részvénytársasági formában létesített takarékpénztára volt.

36 Az ipar területéről pedig, a témából adódóan, az István gőzmalom alapításával foglalkozunk. Az alapítás gondolatának gyors sikerét mutatja, hogy három és fél hónap múlva, már 1843. október 2-án a városi tanács gyűlése megadta a társulat létrehozására az engedélyt. „E szerint megengedtetik a gőzmalom iránti részvényes társaságnak itteni megalakítása... "

37 A részvények lejegyzése olyan jól haladt — annak ellenére, hogy Debrecenben az első ipari társulás létrehozásáról volt szó —, hogy 1844. július 28-án már megtarthatták az alakuló közgyűlést. Elfogadták a társulat 44 pontból álló alapszabályát, a társulat nevét: „Debreczeni Első 's kizárólag kiváltságos Gőzmalom-Társaság". Döntöttek az alaptőke összegéről: 40 000 frt.-ban állapítva azt meg, végül 411 személy Összesen 752 részvény tulajdonosai aláírták az alapító okiratot, amivel a társulatot megalakultnak nyilvánították.

38 A megalakulást követően azonban a részvényesek között súlyos ellentétek jelentkeztek, amik gyakran igen éles hangú hírlapi vitákban is megnyilvánultak.

39 A vita, amely az alapítás gondolatát felvető Rádl József és a kijelölt választmány tagjai között kirobbant, hosszú időre, mintegy három évre elodázta a tényleges megalakulást. Lényege a vitának: a vezetésért való versengés. Rádl és csoportja a már megbízott választmány jogkörét szűkíteni igyekeznék, illetve saját soraikból szeretnék kiegészíteni. Több olyan kérdésben foglalnak állást, ami 1847-ig az eredeti tervtől eltérően alakult: pl. a vállalati tőke és az üzemkapacitás nagysága, a telephely-kiválasztás, a gépbeszerzés forrása. Egyébként ezek voltak a két csoport közötti vitagócpontok is. Mindezekre Frank Antal válaszol a megtámadtak nevében és az ellenzék állításait „az igazsággal homlokegyenest ellenkező ámítás"-nak nevezi, s ígéri, hogy a legközelebbi közgyűlésen nyilvánosan, de addig is bárkinek eredeti oklevelekkel felvilágosítással szolgál.

40 A vita elmérgesedésének csúcspontján Rádl