Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 2. A munkások szervezetei és megmozdulásai 1919-ig

az István malom munkásai nemcsak a kisebb debreceni malmok dolgozóinak, hanem más város proletárjainak is példát mutattak.

434 Az István malom igazgatósága a sztrájk megindulásakor azonnal telefonon kért készültséget a rendőrségtől és a tűzőrségtől. Következő taktikai lépésként elutasították a bérkövetelést, ugyanakkor a többi pontot hajlandónak mutatkoztak teljesíteni.

435 Megpróbálkoztak sztrájktörők alkalmazásával, akiknek 4 koronás napszámot fizettek. Ezek jó része más városból jött munkás volt. Amikor értesültek arról, hogy mire akarják őket felhasználni, abbahagyták a munkát és elutaztak. Az így megmaradt kevés sztrájktörő — számukat 25re teszik a források — nem tudta a rá váró feladatot megoldani. Ezután az igazgatóság az Olaj ütőben levő sztrájktanyára röpiratot küldött ki két alkalommal is. Azzal fenyegetőztek, aki nem veszi fel a munkát, azt elbocsátják. May Andor következő lépése a munkakönyvek átküldése volt az elsőfokú iparhatósághoz; hogy az ossza szét a munkásoknak azzal a megjegyzéssel: a malomból el vannak bocsátva. A rendőrkapitány azonban visszaküldte azzal a kijelentéssel, hogy „ő nem kasznárja senkinek".

436 így újra és újra vereséget szenvedett, az igazgatóság s kénytelen volt a kudarcok után leülni tárgyalni a munkásokkal. A tárgyalások eredményeképpen a következő pontokban történt megállapodás: szabad a szervezkedés, elismerik a munkások szakszervezetét. A vasárnapi munkaszünet kérdését az országos rendezésig felfüggesztik, de addig a vasárnapi 24 órai munkáért 50 százalékos bérpótlék jár. A munkabér végleges rendezését december 1-én foganatosítják : a vasárnapi munkaszünet esetén a béremelés kevesebb nem lehet, mint az az 50 százalékos pótlék. Ugyanakkor ha a munkások kívánják, a summamunka eltöröltetik. Munkaidő 6-tól 6-ig, túlóra nem lehet több 1

/

8 napnál. Május elseje ünnepnap. Kötelezte magát az igazgatóság, hogy a munkásokat egész héten, hat napon át, foglalkoztatja. Az üzem területén az életre veszélyes helyeket kiigazítják. Végül a sztrájkból kifolyólag senkit elbocsátani nem szabad. Az utolsó pont feletti vita során az igazgatónak ugyanakkor ígéretet kellett tennie: minden sztrájktörőt elbocsát.

437 Siker koronázta tehát a debreceni malmok munkásainak 1906-os mozgalmát. Fényes volt ez a győzelem, mert egy alig néhány hetes szakegylet vívta, a vidék egyik legerősebb tőkés csoportja ellen. A sztrájk megszűnésével kapcsolatban ismételten ajánlatos a Molnárok Lapjából néhány gondolatot megfigyelni. A békéltetési tárgyalásokról így ír „Mint mondtuk már számtalanszor azt, hogy a malommunkásság bérmozgalmát jogosnak ismerjük el, de bizonyos határokon belül. És miként a fővárosi malomsztrájk utolsó stádiumát elfajulásnak neveztük, így nem tehetünk egyebet a debreceni esetben sem."

438 Majd azt fejtegeti a cikk írója, hogy az igazgatóság hajlandó volt minden eredeti munkáskövetelést teljesíteni, de ekkor a munkások a sztrájk egész tartamára követelték a fizetést. „Nem csoda, ha ezen hal-