Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

I. AZ ISTVÁN GŐZMALOM ALAPÍTÁSA

resníe. A nyugati tartományok szívesen vásárolták az acélos magyar búzából készült lisztet, így a megoldásnak az az útja volt járható, amit Széchenyi István javasolt: gőzmalmot létesíteni. A „Pesti Hengermalom Társaság" 300 000 frt. alaptőkével alakult meg. Részvényeinek több mint fele a botzeni Holzhammer kereskedőház tulajdonába került, és csak a fentmaradt rész jutott Pest város kereskedői, iparosai, valamint a magyar közép- és nagybirtokosok kezére.

12 „A több tízezer, állati erővel, széllel, vagy vízzel hajtott vámmalom sorából szakadt ki minden átmenet nélkül tőkés ipari vállalkozásként a Pesti Hengermalom, Budapest és az ország első nagyipari jellegű kereskedelmi malma."

13 Magyarországon az 1830-as évek végéig műszakilag legfejlettebb malomtípusnak a vízimalmok számítottak. Legelterjedtebbek azonban a szárazmalmok voltak, s a lakosságot nagyobbrészt ezek látták el liszttel. Hogy ezeknek az avult technikájú malmoknak száma milyen nagy volt, látható abból, hogy 1884-ben — annak ellenére, hogy a gőzmalmok száma már 910 — az országban még mindig 26 867 vízi-, szél- és szárazmalom üzemelt.

14 A malomipar területén jelentkező első tőkés próbálkozásnak igen sok akadállyal kellett megküzdenie. így pl. a molnár- és pékcéhek nyomására a városi hatóságok a szabad nyersanyagbeszerzés és készáru-értékesítés elé korlátokat emeltek. Küzdenie kellett a magas kamatterhekkel, gépi berendezési zavarokkal. Fel kellett vennie a versenyt a nála akkor még olcsóbban, igaz rosszabb minőséget termelő Buda és Pest környéki 400 hajómalommal. Mégis ez az üzem lesz példaképe berendezésével és létrehozásának részvénytársasági formájával a rövidesen gyors fejlődésnek induló magyar malomiparnak. Érdemes a malomipar fejlődésének útját röviden áttekintenünk. Mérei Gyula szerint 1841-ben a Habsburg-birodalomban 337 gőzgép működött 7733 lóerővel. Ebből Magyarországon csupán 9 gőzgép, s ezek együttes teljesítménye mindössze 100 lóerő volt, melyből 40-et a malmok hasznosítottak.

15 Az 1850 körüli tőkés befektetések jó része ugyan még a cukorgyárakba történt, de a hatvanas évek elején megindult a fővárosi nagy malomipar kifejlődése, és sok vidéki gőzmalom is ez időben jött létre. így 1863-ban alakult az Első Budapesti Gőzmalom és a Pannónia Gőzmalom, 1866-ban a Concordia, Victória gőzmalmok, 1867-ben a Lujza és Haggenmacher gőzmalmok, 1868-ban a Molnárok és az Erzsébet gőzmalmok. Vidéken pedig 1862-ben az aradi, 1864-ben a miskolci, kassai, ceglédi, újvidéki üzemek, 1867-ben a hódmezővásárhelyi Bauer-malom stb.

16 Ebben, és a rákövetkező évtizedben szinte malomalapítási láz volt az országban. Amíg 1860-ig mindössze 25 gőzmalom működött hazánkban, 1873-ban a 24 956 malomból 492 gőzmalom. Számuk 1894-ben 1723, 1906-ban pedig a 17 304 malomipari üzemből 1908 volt gőzerővel hajtott. A hetvenes évek végére esett az egész világ malomiparára kiható korszakos jelentőségű találmány: a Mechwart-féle hengerszék alkalmazása. Ez a malomköveket kiszorította, s csakhamar az egész világon elterjedt. Ennek alkalma-