„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)
Dokumentumok - II. Ismeretterjesztés
VERES PÉTER ELŐADÁSA A DEBRECENI MUNKÁS OTTHONBAN Egy nagyszerű embertípus állott vasárnap délután a Munkás Otthon előadói asztalánál: Veres Péter balmazújvárosi földmunkás. Igazi földszagú magyar paraszt, akinek lelke és szelleme beolvad a mai idők viharos problémáiba. Szavai nem a rózsakertből jönnek. Szavait a búzaföldről hozza. A ringó kalásztenger mellől s szinte érzik rajta a rétek, a mezők friss levegője. Ahogy előadását halljuk, éreznünk kell, hogy Veres Péter hangja már nem azt a falut tükrözi, amelyet a háború előtti és utána következő időkben ismerhettünk. Valahogy mindaz, ami a glóbuszon történik, végigsuhan a falun is és nyugtalan árnyékként befödi a zöldelő vetéssel, vagy a hótakaróval borított magyar síkságot. Veres Péter a falu mondanivalóit tárja fel és a falu hangja már megváltozott. Szomorúbb, érdesebb, keserűbb. Prózaibb. De nem pesszimista. A magyar paraszt ősereje buzog fel benne minden hitével és akaratával. Reménykedik. És szavai a maga természetességükben is robosztus elhitető erővel rendelkeznek. Meglátása egészen újszerű, de realista. Mondanivalóiban nincs elvontság, hangjai tiszták, ködmentesek. Veres Péter szavaiból kiviláglik, hogy még sok mondanivalója van. Olyan mondanivalók, amelyeket érdemes meghallgatni. Veres Péter igazi magyar paraszt. Abból a fajtából, amely a búzából a kenyeret adja. A mindennapi kenyeret. Nyomtatott. — Debreceni Független Újság, 1934. jan. 9. 70 Debrecen, 1934. április 13. A MAGYARORSZÁGI ESZPERANTISTA MUNKÁSOK EGYESÜLETÉNEK FELOSZLATÁSA 1 A M. Kir. Belügyminiszter úr 177388/1934. VIII. a. számú leiratával a Magyarországi Eszperantó Munkások Egyesületét, illetve annak helyi csoportjait az egyesület feletti főfelügyeleti jog alapján 1934. évi április 9-én feloszlatta. A fenti leirat szerint az illetékes rendőrhatóságok hosszabb időn át tartó ellenőrző megfigyelése alapján ugyanis megállapítást nyert, hogy az utóbbi évek kommunista mozgalmaiban az Eszperantista Egyesületben működő munkások tevékeny részt vettek, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a szó-