„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - III. Olvasási kultúra

A magyar könyvkultúra szinte teljesen Budapestre központosul: Budapesten adják ki a könyvek 84%-át (1938) Budapesten van a könyvkereskedők 40%-a! (1930) Budapesten van a 30 000 kötetnél többel bíró könyvtárak 52%-a Budapesten van a 30 000 kötetnél többel bíró könyvtárak könyveinek 70%-a Budapesten van a 10 000 kötetnél többel bíró könyvtárak kikölcsönzőinek 70%-a Budapesten van a 10 000 kötetnél többel bíró könyvtárak kikölcsönzött köteinek 72%-a Az olyan, egyénekre vonatkozó statisztikák, mint a látogatók és kikölcsönzők statisztikája, megtévesztők, mert tulajdonképpen a látogatásokat és kikölcsönzéseket számolják. Tehát, amikor a statisztika kimutatja, hogy Magyarországon 1935-ben 621 000-en látogatták a könyvtárakat, akkor ez nem 621 000 egyént jelent, mert Magyarországon legalább 1000 lehet azoknak a száma, akik minden nap, sőt delelőtt-délután külön-külön mennek könyvtárba (pl. a főiskolai hallgatók szegényebb része állandóan ott tanul), tehát ez egy évben legalább 300 000 látogatást jelent. Azután még 2—300 ember, akik havonta 4-5-ször, évente legalább 50-szer járnak könyvtárba; további 2—300, akik évente legalább 30-szor járnak könyvtárba és a 600 000-es számhoz már igen közel vagyunk. Tehát a 10 milliós nagyságból a könyvtárakat mindössze pár ezer ember látogatja! A fenti arányok nem azt mutatják, hogy Budapesten túlzottan nagy a könyvkultúra, hanem, hogy a vidék elmaradottsága megdöbbentő ezen a téren. Ha a 10 tj. és 41 megyei város könyvtárait leszámítjuk, a községek számára nem marad könyvtár. A tanyák és puszták népének pedig csak a kalendárium jut. Nyomtatott. — Földes Ferenc: Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon. Bp. 1941. Cserépfalvi „Kék Könyvek." 116 1941. március 23. IRODALMI DÉLUTÁN BALMAZÚJVÁROSON Balmazújváros népművelő albizottsága népi írók kérelmére irodalmi délutánt rendezett. A községháza tanácstermét és a mellette levő irodahelyiségeket zsúfolásig megtöltötte a közönség. Veres Péter „A parasztság örök nemzeti hivatásáról" tartott előadást. Pál Lajos Erdélyi József és Sinka István verseiből olvasott fel. Harangi János kisgazda hortobágyi pásztornótákat dalolt. Kiss Béla parasztzenész kísérte. Nádasdi József kisgazda „Mit olvasunk" c. értekezését olvasta fel. Hangoztatta, hogy a parasztifjúság ne a szórakoztató ponyva után érdeklődjék, hanem a komoly, különösen a népi irodalom iránt. Nyomtatott. — Szabad Szó. 1941. márc. 23.