„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - III. Olvasási kultúra

A felsorolt bajok és akadályok ellenére népkönyvtáraink használata élénk, forgalmuk örvendetes. Az új alapítású népkönyvtárak 1934—35. tanévi forgalmi statisztikájából kiemelem a következő adatokat 1616 új népkönyvtárunk 408 616 kötetes állománya 747 101 kötetes forgalmat ért el, vagyis a kötetállomány 1,8-szeres kihasználását, ami megfelel a nyugat-európai átlagnak. A könyvtárakat 259 859 olvasó látogatta, ami az ország lakosságának közel 3%-át jelenti. (Németországban a falusi lakosság népkönyvtári részvétele 5—10%). A legolvasottabb művek a világháborúra vonatkozó munkák, útleírások, gazdasági és történelmi művek, a szépirodalomban Jókai, Gárdonyi, Gulácsy... Nyomtatott. — A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. 1849—1945. összeállította: Kovács Máté. Gondolat. 1970. 518—520. old. 1 Szemelvényünk Bisztray Gyulának a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Országos Kongresszusán 1936. október 3-án „A falusi népkönyvtárak" címmel megtartott előadásából való. Részlet. 104 Debrecen, 1937. A DÉRI MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRÁNAK FORGALMÁRÓL Az 1937-ik évben a Közművelődési Könyvtár kölcsönzőjének forgalma a tagok foglalkozása szerint a következőképpen oszlik meg: fiútanuló 7 313 leánytanuló 3 428 gazdálkodó 1 934 iparos 5 701 kereskedő 6 414 tisztviselő 18 459 tanító, tanár 3 245 egyéb fogl. 2 941 személyi szolgálatos 2 200 háztartásbeli 10 635 összesen: 62 270 Ezek közül a könyveket is olvasók száma foglalkozás szerint a következőképpen oszlik meg: fiútanuló 9 392 leánytanuló 1624 gazdálkodó 135 iparos 1 337 kereskedő 793