„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - II. Ismeretterjesztés

Rohamosan telnek a magyar fasizmus börtönei 1 db Tiltott Kommunisták feladatai a szakszervezeti ellenzéki mozgalomban röpirat 1 db Tiltott Molotov 2. 5 éves terv 1 db Tiltott Másolat. — Pl. Arch. 651. f. 2/1932—1—7030. 67 Debrecen, 1933. március A „MI UTUNK" CÍMŰ FOLYÓIRAT PROGRAMJA „Nehéz időket élünk. A kapitalista társadalmi rendszer válsága súlyos teherként nehezedik vállainkra. Földünk minden részén a politikai gyűlölködés lángjai lobognak. A munkanélküliség ijesztő réme kérlelhetetlenül végiggázol nemcsak a fizikai és intellektuális munkásokon, önálló iparosokon és kereskedőkön, de az őstermeléssel foglalkozó gazdálkodókon is. A közéleti tisztaság meg van fertőzve, mert úgy a politikai, mint a közgazdasági életben az egyének lelki egyensúlya felbillent. Hatalmas vállalatok, bankok, egyik napról a másikra összeomlanak. És bár eddig sem volt harmonikus együttélés sem a társadalmi rétegek, sem a nemzetek egymásközötti életében „a mindenki harca, a mindenki ellen" ma sokkal jobban érvényesül, mint valaha. Az elavult, korhadt társadalmi rendszer olyan atmoszférát teremtett, ami egyenesen döbbenetes. Az irigység, gyűlölködés, mohó kapzsiság, a másik szenvedésében való szadisztikus kéjelgés valósággal uralja a lelkeket. Bizonyos, hogy ilyen nehéz viszonyok között, egyenesen vakmerőségnek látszik minden olyan kísérlet, ami a lelkek harmonikáját igyekszik megteremteni. Amikor elhatároztuk, hogy „a mi utunk" címmel egy új társadalomtudományi és irodalmi szemlét adunk ki, — vakmerő kísérletre vállalkoztunk. A mindennapi életből vett tapasztalataink ugyanis azt bizonyítják, hogy erre a kísérletre szükség van. A szocialista öntudatot, a szocialista meggyőződést nem csak a tömegek, de az egyes egyének is nélkülözik. A hiányzó szocialista megismerést akarjuk az emberek lelkivilágából kiváltani. Tudva azt, hogy úgy az egyes egyén, mint a tömeg hatása alatt áll a mindenkori gazdasági és társadalmi viszonyoknak, személyi harcot sem most, sem a jövőben nem folytatunk. Becsületes elméleti harcot akarunk. És ha mégis kénytelenek leszünk bizonyos társadalmi problémákkal kapcsolatban egyes egyénekkel foglalkozni, a gyűlölködés hangját kerülve igyekszünk álláspontunk kifejezésére. Mindenkor csak a tiszta igazságot keressük; azt az igazságot, ami a mi felfogásunk szerint alkalmas arra, hogy az ember egy jobb társadalmi rendszer keretén belül emberi életet élhessen. Azt akarjuk, hogy az ember