Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - II. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének első szakasza Hajdú és Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyében (1949—1956)

38 Budapest, 1952. február 16. A SARKAD-FEKETEÉRI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZETBEN MEGTERVEZIK A GAZDAGABB JÖVŐT A sarkad-feketeéri Lenin Termelőszövetkezetben mostanában folyik a tervezés. Az üzemtervben határozzák meg, mit termelnek az idén, milyen eszközökkel kényszerítik a földet, hogy bőkezűen fizesse vissza munkájukat. A növénytermelési terv készítéséhez láttak hozzá legelőször. A szövetkezet térképe az asztalon fekszik: vékony vonalakkal jelzett dűlőutak fogják körül a szövetkezet jókora tábláit. Összes területük 1303 hold — néhány táblán már apró kalász rajza jelzi: „őszi búzával bevetve". A kis kalász alatt a számok összege: 388 hold. Alább az őszi árpa: 50 hold, 13 hold tavaszi árpa — lóherével.

1 A 265 sertés és 106 marha meghizlalására sok kukorica kell. A tervbe 280 hold négyzetes vetésű és 30 hold másodvetésű kukorica kerül. S a többi takarmánynövény? Az agronómus arról beszél: a szénafélék biztosítására a meglevő lucerna és lóhere mellé vetniök kell még legalább 32 holdat. Ez nemcsak szénát, hanem magot is terem majd. 53 holdon pedig füves herét vetnek. Ez a tábla lesz a füves vetésforgó első állomása. A zöld futószalag is szóba kerül. Beveszik a tervbe: őszi és tavaszi takarmánykeverékkel, borsós csalamádéval és másodvetéssel biztosítanak zöldtakarmányt és silóznivalót. A Lenin Tsz 49 holdon termel az idén gyapotot, 65 holdon pedig rizst. Csak a gyapotból 200 000 forintnyi jövedelemre számítanak, a rizsből is kapnak vagy 260 000 forintot. Tervbe veszik, hogy 57 holdon cukorrépát, 30 holdon olajlent, s emellett napraforgót, ricinust és koriandert termelnek. A termelőszövetkezet másik „kincsebányája" az állattenyésztés. Elsősorban a tehenészet. Egy tehén évi tejtermeléséből tavaly mintegy 1500 forint tiszta haszonhoz jutottak.

2 Ebben az évben a terv szerint 64 borjút nevelnek fel. Ez 1280 kiló vaj megtakarítását jelenti a szövetkezetnek. Hasznosnak bizonyult a marhahizlalás is az elmúlt évben. Most 106 marha bérhizlalására vállalkoznak. Ezért kapnak legalább 106 000 forintot, darabonként ezret.

3 Számolnak a gépekkel is: az aratás 50 százalékát géppel végzik. A cukorrépát úgy vetik el, hogy géppel kapálhassák — segíti majd őket a gépállomás. A felszabadult emberek merészen terveznek, mert tudják, hogy tervük valóraváltásához megvan az erejük, lehetőségük, s mindaz, ami ma még csak terv, holnap boldog valóság. Nyomtatott. — Szabad Nép, 1952. 36. sz. febr. 13. 2. p. 1 A tervezés töprengéssel, számítgatással készül; vajon elegendő lesz-e a termés, és milyen módon lehetne leginkább megfelelni a kötelezettségeknek. 2 A mesterséges borjúnevelés bevezetésével borjanként körülbelül 20 kiló vajat takarítottak meg. 3 Az állattenyésztési terv készítésénél számolniuk kell a beadási kötelezettséggel. Építkezési tervük megvalósítását csak jó munkaszervezéssel tudják biztosítani.