Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - II. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének első szakasza Hajdú és Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyében (1949—1956)

Hajdúnánás, 1955. február 24. HAJDÚNÁNÁS VÁROS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE A TERMELŐSZÖVETKEZETEKRŐL A MEGYEI TANÁCSHOZ Városunk területén 7 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél és 1 termelő­szövetkezeti csoportnál készültek el a termelési, valamint a kiadási és bevételi költségvetések. Általában jellemző volt, hogy mivel minden tsz-ünknél egyetemisták is közre­működtek, így a kihelyezett agronómusok, valamint gyakornokok nem sokat foglalkoztak komolyan a tervkészítés időszakában. De ugyanez jellemző a tsz­ek által összeállított munkabizottságokra is; volt olyan eset, mint pl. a Dózsa, ahol napokon keresztül egyedül hagyták az egyetemistákat vagy a munkabi­zottságból 1-2 tag igen rövid időn keresztül kapcsolódott be a munkába, továb­bá rossz és helytelen munkabizottságok kiválasztásával nem sok gyakorlattal és meglátással rendelkező személyek lettek bevonva. 1. Általános rész Az általános résznél megállapítható: a családok száma 488, ami rosszul vi­szonylik az 578-as taglétszámhoz, ami azt jelenti, hogy tsz-einknél a családtagok nem a tsz-ben, hanem egyéb kívül álló munkahelyeken dolgoznak, ami évről évre tsz-eink eredményes és tervszerű munkáját döntően befolyásolja és állandó munkaerőhiányt mutat. Tsz-eink tagságához viszonyítva a tényleges munkában résztvevő tagok szá­ma sem kedvezően alakul; tagok száma 578 és a közmunkán részt vesz 567. Ennek oka: több tsz-ünknél elöregedett tagok vannak, akik évről évre a munká­ból hiányoznak és szociális juttatások alapján van biztosítva létfenntartásuk. Ugyancsak kirívó esetet mutat a családtagok közös munkába való bevonása. 488 családból mindössze 70 családtagot tudnak mozgósítani a főbb munkák idejére. Az arány annyira rossz, hogy a családokhoz viszonyítva csak 14%. Mennyivel másképp nézne ki tsz-eink munkaerőviszonya, ha a meglévő csalá­dokból legalább családonként egy tagot be tudnának vonni a főbb munkák idején. a) A tagok háztáji területének alakulása A korábbi évek egyik legkirívóbb alapszabály-ellenes tevékenységét e gazda­sági évben teljes egészében felszámoltuk. Területünkön tsz-einknél csak a 800-tól 1600 • -ölig vesznek igénybe háztáji területet. A tsz-eink össz-szántóterülete 5020 kat. h., ebből egy tagra 8,8 kat. h. esik. Ami azt jelenti, hogy ha figyelembe vesszük a növénytermesztésben nem dol­gozó tagokat, akkor a fenti területnek a duplája esik egy tagra és végső fokon

Next

/
Thumbnails
Contents