Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)
Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)
Az is bizonyos azonban, hogy a személyes anyagi ösztönzés módszerei nem helyettesíthetik, nem pótolhatják a politikai felvilágosító munkát. Ha a politikai munka és az anyagi Ösztönzés, a jövedelemelosztás helyes módja találkozik és együttesen érvényesül, akkor a közös gazdaság felvirágoztatásának szinte a legfontosabb feltételét teremtik meg. Nyomtatott. — Népszabadság, 1961. 36. sz. febr. 11. 6—7. p. Cs. F. írása. 1 A látogatóknak azonban megtetszett a módszer, s a környező termelőszövetkezetek átvették a kezdeményezést. 2 A nádudvariak 1953-ban vezették be ezt a jövedelemelosztási módszert, minek következtében évről évre nőtt a kukorica és cukorrépa termésátlaga. 3 Megszűnt a blokád, ma már mindenki tanulmányozhatja és alkalmazhatja a nádudvari rendszert, mely több termelőszövetkezet példája alapján is elmondható; bevált, s fejlődésünk mai szakaszán ösztönző erő. 139 Debrecen, 1961. február 26. A SZÖVETKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE, A GAZDÁLKODÁS TOVÁBBI FEJLESZTÉSE A FELADAT. A PÜSPÖKLADÁNYI JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEINEK ZÁRSZÁMADÁSI TAPASZTALATAIBÓL Örömmel állapították meg a püspökladányi járás termelőszövetkezetei zárszámadó közgyűlésükön, hogy a kedvezőtlen időjárás, a sok nehézség ellenére, az elmúlt évben jól gazdálkodtak. 1 A helyes gazdálkodás következtében lényegesen növekedett a termelőszövetkezetek vagyona. A mérlegek adatai szerint az 1959. évi 269,5 millió forinttal szemben 1960. december 31-én 410,3 millió forintot tett ki a szövetkezeti vagyon. Az állóeszközök értéke az előző évi 141,3 millió forinttal szemben 208,7 millió forintra emelkedett. Igen jelentős a fel nem osztható szövetkezeti alap növekedése is, aminek értéke 50,6 millióról közel 100 millióra emelkedett. Többek között a kedvezőtlen időjárás, de más tényezők is, mint pl. a helytelen tervezés, a munkafegyelem lazasága, hozzájárultak, hogy a püspökladányi járás termelőszövetkezetei nem mindenben tudták teljesíteni termelési tervüket. A kalászosokból és a cukorrépából kedvezően alakultak a termésátlagok. Őszi búzából például a szövetkezetek a tervezett 10,55 mázsával szemben 11,50 mázsát takarítottak be. Cukorrépából pedig a tervben szereplő 139,50 mázsával szemben 167-et ástak fel. 2 Minden adottság megvan a járásban, hogy helyes gazdálkodással ezek a szövetkezetek is már az idén jelentősen növeljék a termésátlagot, s több árut adjanak népgazdaságunknak. A szövetkezeteknek nagy gondot kell fordítaniuk a terméshozamok növelésére — nemcsak a növénytermesztésben, hanem az ál-