Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

kai, ló 80 db-bal 36,7%-kal, juh 2150 db-bal 290,1 %-kal, baromfi 2332 dbbal 546,7%-kal nőtt. ' , E számokban kifejezésre jutó jelentős fejlődést azonban túlnyomórészt termelőszövetkezeteink vásárlásai eredményezték. Szövetkezeteink az év folyamán részben a 3004/1/1959. sz. Korm. rend. keretén belül, de saját erőből is vásároltak. Egyes termelőszövetkezetek igen helyesen, bátran éltek a lehetőséggel (Vörösmarty, Hunyadi, Január 1., Arany János), minek eredményeképpen állományukat nagy százalékban fejlesztették, megalapozták. Több termelőszövetkezet azonban nem vette kellően igénybe a segítséget, és csaknem teljesen saját magára, saját anyagi erejére támaszkodva próbált előrehaladni (különösen a bellegelői Dózsa Termelőszövetkezetre jellemző ez a rendkívüli elzárkózottság. Megtalálható azonban az ondódi Dózsánál is. Nem fejlesztette állományát a Micsurin, Haláp, Petőfi Tsz sem, és a többi tsz is csak középszerűen tett lépéseket a fejlesztésre). A sűrűség a város területén a felfejlesztés következtében az elmúlt évi 6,4 kat. holdas év végi sűrűséghez viszonyítva javulást mutat, azonban az a körülmény, hogy a tsz-ek területnövekedésével arányban nem visznek be a belépők állatot, a sűrűségüket mindig károsan befolyásolja.

2 A háztáji állat számításba vételével termelőszövetkezeteink sűrűsége már lényegesen javul. Egyes helyeken szinte az egyéniek sűrűségét közelíti meg. (Vörösmarty, Alkotmány, Új Élet.) Számos helyen azonban — bellegelői Dózsa, Micsurin, Győzelem — így sem kielégítő. Itt különösen a régi tsz-ek rossz állatsűrűsége kifogásolható. A háztáji állatállománnyal kapcsolatosan a bizottság megállapítása az, hogy fordítva arányos a közös állatállománnyal. Gyenge közös állattenyésztés esetén sok a háztáji és fordítva. Túlzott háztáji állattartást a sertés vonalán több termelőszövetkezetnél, míg szarvasmarhatartás terén csak egynéhány termelőszövetkezetnél találtunk. (Minden esetben a felszámolásra tettünk utasítást.) Az állatfajok helyes aránya a szarvasmarha-létszám fokozását követeli. Különösen súlyt kell ezen belül helyeznünk a tehén arányának növelésére. Városi viszonylatban a szarvasmarha-állománynak 33%-a tehén. Az I. kerületben 34,7, a II. kerületben 30,6, a III. kerületben 35,8%. A férőhelyekkel kapcsolatosan a bizottság megállapította, hogy a jelenlegi állatállomány ideiglenes elhelyezkedése biztosítva van. A felmérés szerint olyan tsz, amely állományát ne tudná fedél alá helyezni, és abból vesztesége származna, nincs. Mindemellett a beistállózási helyzet nem mondható teljesen kielégítőnek. Igen sok a nagyon rossz állapotban levő istálló (Vörösmarty tehénistállója, Gugyori fiaztatója, Vörös Hajnal növendékistállója, Alkotmány tehén- és növendékistállói, Új Barázda sertésszállása). Sok a félkész épület (Arany János tehénistállója, Vörösmarty új építkezése, Alkotmány tehénistállója, ondódi Hunyadi új építkezése, halápi Űj Élet tehénistállói). Több helyen ideig-