Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

Debrecen, 1960. január 30. A DEBRECEN-FANCSIKAI MÁJUS 1. TERMELŐSZÖVETKEZET HELYZETÉNEK MEGJAVÍTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉSEK

1 Az elmúlt évben a tsz csak növénytermeléssel foglalkozott. Növénytermelésből 170 MFt-ot tervezett, ezzel szemben 146 MFt-ot ért el. A jelentkező 24 MFt-os bevételkiesés a kapások igen alacsony termésátlaga miatt jelentkezik, mert pl. kukoricából a tervezett 12 q-val szemben mindössze 4,9 q-át takarítottak be, de nagyjából ugyanez vonatkozik a többi kapásaikra is. Kiadásai a fentiekkel szemben majdnem megduplázódtak. A tervezett 73 MFt-tal szemben ténylegesen 123 MFt-ot fordítottak a növénytermelésre. E megnövekedett kiadás annak a következménye, hogy a tsz-nél jelentkező szervezetlenség, a tagok munkához való rossz viszonya, a taglétszám állandó változása következtében igen sok esetben napszámosokat foglalkoztattak, hogy valamit el tudjanak végezni, illetve be tudják takarítani. Az elmúlt évben felvett rövid, közép- és hosszú lejáratú hiteleket a célnak megfelelően használták fel. Pénzgazdálkodása az alapmegállapodásban foglaltak alapján bonyolódott. Könyvelése az előírásoknak megfelel. A bevétel-kiadási költségvetés alapján történő gazdálkodás azonban egyáltalán nem volt biztosítva, a vezetés szakmai képzetlensége miatt. A legnagyobb nehézségek árán tudta csak biztosítani a szükséges hitelek fedezetét. A tsz — tekintve, hogy 1959 októberében új szakképzett elnököt kapott, aki erős kézzel nyúlt bele a tsz életébe — zárszámadásában a megfelelő termelési alapot 125 MFt értékben biztosította, amelyből saját erő 94 MFt. A fel nem osztható szövetkezeti alap is megfelelő mértékben növekedett, elsősorban amiatt, hogy az új elnök igen sok új tagot hozott magával, akik behozott állataik, felszerelésük értékének 25%-át a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére fordították. Az új elnöknek köszönhető az is, hogy a tsz viszonylag alacsony mérleghiánnyal zárt, mert a mi előzetes felméréseink szerint októberben még előreláthatóan 70-80 000 Ft között volt az az összeg, ami fedezetlenül jelentkezett. Az új elnök hozzáértésével a termelési alap egyidejű biztosítása mellett a rosszul dolgozó tagok részesedésének lecsökkentésével érte el azt, hogy a jelenlegi mérleghiány viszonylag alacsony összegű. A tsz a 3004/1/1959. sz. határozatban biztosított kedvezmények közül a műtrágyakedvezményt 10 000 Ft értékben megkapta. Áruértékesítési kedvezményt — tekintve, hogy azt csupán 53%-ra teljesítette — nem kapott. 1959 novembere óta a tagok létszáma 20 fővel és 150 kat. h.-dal megnövekedett. A tagsága most már döntően ugyanezen a helyen működött, és az el-