Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

A Kossuth Termelőszövetkezet búzaátlaga 11 mázsa, őszi árpából 15, tavasziból pedig a talajjavító földön csaknem 22 mázsa termett. Nagy eredmények ezek, ha tekintetbe vesszük a vidék adottságait, lehetőségeit, ilyen termést ritkán értek még el a nagyrábéi határban, hát nem lesz oka panaszra az embereknek. Ezekért az eredményekért a Kossuth Tsz-nek különösen meg kellett dolgoznia. Ez a közösség — a Kossuth — az év első hónapjaiban még mindössze 1200 holdon gazdálkodott, de a fejlődés szakában 4530 holdra nőtt a terület. A régi 170 tag helyett most 470 dolgozót számlál a tsz. A további erősödés, növekedés érdekében komoly erőfeszítésekre, áldozatokra, beruházásra vállalkozott a nagyrábéi Kossuth. Az állatállomány befogadására 120 férőhelyes növendékmarha-istállót, 15 férőhelyes apaállatistállót épített, zetort vásárolt pótkocsival, ekekapát vett, terven felüli hozzájárulással 98 férőhelyes tehénistállót, 50 férős fiaztatót, 10 vagonos górét épít.

2 Nyomtatott. — Hajdú-Bihari Napló, 1959. 224. sz. szept. 24. 3. p. 1 A község két termelőszövetkezetének eredményei, gondjai. 2 A nagy összegű beruházások az ésszerű gazdálkodás feltételei, a gazdagabb jövő alapja. 108 Debrecen, 1959. október 4. BALMAZÚJVÁROSI JEGYZETEK Újváros határból ma mintegy 7000 hold van a szövetkezeti tagok, 13 000 hold pedig az egyénileg gazdálkodó parasztok kezén. Mindazonáltal azt lehet mondani, hogy a ma Balmazújvárosának karakterét a termelőszövetkezetek adják meg. Kilenc tsz működik a község határában. Közöttük legstabilabbak a tízévesek: a Kossuth, a Vörös Csillag és a Lenin. A másik két régi szövetkezet: a Táncsics és az Új Petőfi még nem érték el amazok színvonalát, részben azért, mert az ellenforradalom óriási károkat okozott nekik, amelyeket mindeddig nem tudtak teljesen kiheverni. A tavaszszal alakult négy új tsz: az Új Barázda, az Alkotmány, a Május 1. és a Rákóczi biztatóan kezdett, az esztendő is szépen sikerült nekik. A régiekkel szemben komoly indulási előny számukra, hogy nem két üres marokkal kezdték az új életet, mint egykor azok, hanem komoly gazdasági alappal, amit a belépők saját vagyonukból raktak össze. Sokkal tehetősebbek voltak, mint azok a szegény emberek, akik 1949-ben összefogtak. A régi és az új tulajdonformáknak s azok gondolati visszatükröződésének bonyolult küzdelmét vizsgálva azt látjuk, hogy a mérleg egyre jobban a szövetkezet javára billen. A nagy kérdés — melyik út vezet a felemelkedés felé — már eldőlt: a legjobb újvárosi tsz-ek — a jubilánsok — kézzelfoghatóan bebizonyították a nagyüzem fölényét.

1