Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXII. fondcsoport. MEGYEI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK IRATAI

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS ADÓPÉNZTÁRÁNAK IRATAI 1948-1949 / 1950/ XXII.3. 0,30 fm. A fond az államositás utáni adókezelés iratait tartalmazza két állagban: az első az együttesen kezelt közadókat, a második pedig a búzaföldadó nyilvántartását, hiányosan. Utóbbinak a tanyakutatásnál van jelentősége, mert a tanyabirtokosokat is felsorolja. A kertaljai legelőpénztár anyaga az V.B.80. ftsz. alatt van. Az egyenesadó 1945. évi anyaga az V.B. 77. ftsz. alatt t = '.álható. a. / Együttesen kezelt közadók főkönyve 1949 1 kötet b. / Földadó kivetési lajstrom 1948-1950 1 kötet Búzaföldadó főkönyvek 1948-1949 4 kötet HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS FOGYASZTÁSI ADÓHIVATALÁNAK IRATAI 1946, 1949 XXII.4. 0,10 fm. A fogyasztási adó a hús- és szesztermelők, majd közvetve fogyasztók terhére megállapitott adónem volt. Kezelése az adóhivatal államosítása után is városi feladat maradt. A két állagra tagolt fond első állaga a borfogyasztási, a másodiké a húsfogyasztási adó főkönyveket őrzi. A fogyasztási adófőkönyvekből jól kiderithető a húsfogyasztás mértéke, az egyes húsiparosok forgalma, valamint a szeszesital fogyasztás, ahol az ilyen tárgyú főkönyvek megmaradtak. a. / Termelők borfogyasztási adófőkönyve 1946 1 kötet b. / Húsfogyasztási adófőkönyv 1949 1 kötet HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS SZÁMVEVŐSÉGÉNEK IRATAI 1944-1949 XXII.5. 0,30 fm. A számvevőség funkciója városi viszonylatban lényegében azonos a vármegyeivel, vagy a debrecenivel. A fondnak öt állaga van. Az első néhány számviteli feljegyzést tartalmaz, iktatószámok rendjében, a második az 1949. évi költségvetést, amelynek indokolása a városgazdálkodásról nyújt képet; a harmadik az 1944-ben elmenekült tiszt-