Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Debrecen város önkormányzati szervei

Házipénztári bevételi segédkönyv 1949 1 kötet Házipénztári kiadási főkönyvek 1945-1949 14 kötet Letét leltár 1950 1 kötet DEBRECEN VÁROS SZÁMVEVŐSÉGÉNEK IRATAI /1941-/ 1945-1950 XXI.509. 2,80 fm. A kutatók figyelmét a számvevőségi iratok legtöbbször elkerülték, bár e fondképző szerv nemcsak számviteli iratokat tartalmaz, hanem éppen Debrecen esetében — a vármegyéknél nagyobb mértékben — a költségvetések elemzése, a hite lek felhasználása, a városgazdasági és várospolitikai beruházások, politikai célokra biztositott kiadások, házak, telkek, parcellák nyilvántartása, a városi közvagyon hasznositása, a munkanélküliek támogatása, társadalmi egyesületek anyagi gondozása éppenugy megtalálható az iratok között, mint a hortobágyi pásztorkodás felülvizsgálata, a pásztorok nyilvántartása. A meglévő források tehát a város gazdálkodásának története, továbbá a néprajzi kutatások szempontjából is jelentőséggel birnak. A számvevőség szervezete 1945-ben az alábbi volt: elnöki /főnöki/, általános, háztartási, gyámpénztári, számvizsgálati és reviziós, könyvelési osztály. Az iratok elhelyezésének irattári rendszere a fenti osztályokhoz igazodik, négy állagra tagolódva. Az első állagot a főnöki ügyosztály iratai alkotják. Ezen belül külön egységeket képeznek a főnöki bizalmas és általános ügyiratok. Az osztály működése 1944. november 15-én innult meg újból, folytatva az 1944. évi korábbi iktatást. Az elintézett iratok tárgya különböző: személyzeti ügyek, bérleti szerződések, házak és lakások rendbehozatala, orosz parancsnoksághoz beosztott munkások bérügyei, az Olajütő teleprendezése, főispáni és polgármesteri rendeletek végrehajtása, az ügyosztályok vizsgálati jegyzőkönyvei. Végeredményben a főnöki ügyosztály nem foglalkozott kifejezetten bizalmas ügyiratok kezelésével, erre csak az iratok külső megkülönböztetése utal. A második állagban az általános iratok ugyancsak növekvő sorszámos iktatással 1949. októberéig vannak meg, attól kezdve pedig rendszámosak. Az iratok tárgya: városi vállalatok alapitása és ellenőrzése, majd községesitése, szolgálatban lévő alkalmazottak személyi ügyei, művelődésügyi intézmények anyagi támogatása, elsősorban a szinházé, lakás- és üzletbérletek, napszámosok alkalmazása, területrendezések anyagi fedezete, egészségügyi kezdeményezések pénzügyi fedezete, utalványozások foganatosítása, általában a számviteli gaz dálkodás elvi okmányai. Minden látszat ellenére a nagy forrásértékkel biró iratok a harmadik, az u.n. háztartási osztály állagában vannak. Itt találhatók meg az alapokról, alapítványokról vezetett bevételi, kiadási és hitelszámfejtő főkönyvek, a házhelyparcellák nyilvántartásai, a pásztorszámadók legeltetési naplója, a legelő- és pásztorfőkönyvek. A főkönyvek téma szerinti elrendezésben kerültek levéltárba; adataik személyekre is kitér jednektehát a neveket, az életkörülményeket, a