Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Debrecen város önkormányzati szervei
a. / Elnöki iratok 1946-1947 Debrecen körüli tanyaközpontok kialakitására vonatkozó iratok 1949 1 doboz Elnöki iktatókönyv 1946-1947 1 kötet b. / Általános közigazgatási iratok 1946-1947 3 doboz Általános közigazgatási iktatókönyv 1946-1947 1 kötet Általános közigazgatási mutatókönyv 1946-1947 1 kötet Számmutató 1947 c. / Főispáni közellátási kormánybiztosi iratok 1946-1947 4 doboz Közellátási kormánybiztosi iktató 1946-1947 1 kötet Számmutató 1946-1947 1 kötet d. / Főispáni "F" és "m.l." jelzésű iratok 1946-1947 elhelyezve a c. állagban "F" jelzésű iktatókönyv 1946-1947 1 kötet DEBRECEN VÁROS TÖRVÉNYHATOSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI /1942-/ 1945-1950 XXI.502. 0,70 fm. Debrecen az 1870. évi 42. t.c. alapján sz.kir. várossá lett. Ennek a törvénynek kiegészítéseként az 1886. évi 21. t.c. folytán gyakorolta az önálló törvényhatóságból eredő önkormányzati jogokat, valamint a belügyi igazgatás feladat körét. Ezt a rendelkezést csupán az 1929. évi 30. t.c. módositotta, amikor megszerveztette a kisgyülést és megszüntette a városi tanácsot. A törvényhatósági bizottságnak több reszort bizottsága volt, amelyek közül a felszabadulás után többet nem szerveztek újjá. 1945-ben fennmaradt a jog- és pénzügyi, a gazdasági, az állattenyésztési, a műszaki és az ismét megalakult üzemi bizottság, amely egészen a tanácsrendszerig fennállott. A "városi tanács" az 1030/1945. M.E.sz. rendelettel újból visszaállt. A demokratikus városi önkormányzat kiépitése voltaképpen az 1945. március 5-én tartott törvényhatósági közgyűléssel kezdődött, bár annak feladatkörét rész ben a már januárban életrekeltett Pártközi Bizottság látta el, amelynek iratai a polgármesteri fondban találhatók. Ez foglalkozott a bevásárlások lehetőségeivel, a munkásellátás nehézségeivel, az üzemek munkájának, általában a termelés megindításának feladataival. A törvényhatósági bizottság irattári rendszere három állagra tagolódik. Az elsőben a közgyűlési jegyzőkönyvek találhatók. Ezeknek minden ügyirrta önálló közgyűlési számot, valamint polgármesteri iktatószámot visel. Az alapiratok a polgármesteri fondban találhatók, mig a határozatok és interpellációk a közgyűlés tárgysorozati pontjai között, évenként újrakezdődő, növekvő számrendben. A második állagban találhatók a működő közgyűlési bizottságok jegyzőkönyvei, mig