Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ
szagon. Az államigazgatási jogi szabályozás aspektusából /Bp. 1973. 677 p./-, aki a függelék-szerü táblázatokban több helyi adatot is közöl. A megyénkben működő tanácsok tevékenységének átfogó, adat- és szempontgazdag, bár nem tudományos igényű ismertetése, értékelése KOLOZSVÁRI LAJOS 20 év Hajdú-Bihar megye szolgálatában /Álg 1970. 949-958.p./ - és SZŐLLŐSI GYULA - Évfordulé . Húszévesek a tanácsok /Alföld, 1970. 12.sz. 69-74.p./ - jubileumi cikke. Egy rövidebb szakaszt - 1965-1971 - tekint át AMBRUS ISTVÁN: A Hajdú-Bihar megyei tanácsok munkájának jellemző új vonásai /TML 1972. 5-25.p./. SZATHMÁRI KÁROLY szintén néhány évre korlátozta vizsgálódásait: A szocialista demokrácia fejlesztésének iránya és feladatai Hajdú-Bihar megye tanácsainál az MSZMP X. kongresszusa után /TÉF 1973. 75-92.p./ Forrásértéke miatt emiitjük meg ROMÁN DÉNES interjúját a megyei tanács egykori elnökhelyettesével: Három évtized a közigazgatásban. Bartha János portréja /Alföld, 1975. 4,sz. 52-56.p./. A tanácsi munka részágazatairól is született néhány tanulmány, összeállítás. MERVÓ ZOLTÁNNÉ a Levéltárban őrzött iratok alapján készítette el A Hajdú-Bihar megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése , hatásköre 1950-1956 között /LSz 1973. 2.sz. 189-209.p./ c. cikkét. Tartalmilag kapcsolódik ehhez CSECSEI KÁROLY és SZŰCS JÁNOS évfordulós írása : A Hajdú-Bihar megyei Tanács V.B. Kórháza 20 éves fejlődése /Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórháza jubileumi tudományos évkönyve. Db. 1975. 21-27.p./. Javarészt személyes tapasztalatait fogalmazta meg SZŐLLŐSI GYULA: Negyedszázad a népművelési munkában /Alföld, 1970. 4.sz. 102-109.p./. Táblázatai, adatai és képanyaga révén hasznos tájékoztatást nyújt az Épitésügy, közlekedés, vízügy, Hajdú-Bihar, 1966-1970 /Db. 1972. 95 p./ c. füzet. Statikus képet fest, az előzményekre éppen csak utal PAPP FERENC: A vízgazdálkodás fejlődése és szerepe a tiszántúli mezőgazdaságban /KJTSZ 2. k. 300-304.p./ és KELLERMANN MÁRTON: A szarvasmarhatenyésztés helyzete és fejlődésének lehetőségei Hajdú-Bihar megyében /KJTSZ 2. k. 325-331.p./ előadásában. . . Szorosan kötődik a tanácsi munkához - bár túlnő azon - a terület- és településfejlesztés. Ezzel foglalkozik LETÉNYI ÁRPÁD: A regionális településfejlesztés problémái és eredményei Hajdú-Bihar megyében /KJTSZ 2. k. 155-162.p./, SZABÓ MIKLÓS : A területfejlesztés elvi kérdései és alkalmazása Hajdú-Bihar megyében /TML 1972, 206-228.p./, továbbá BAKOS LÁSZLÓNÉ és MOLNÁR LÁSZLÓNÉ: Hajdú-Bihar megye gyengén fejlett területeinek helyzete /TSt 1972. 373-396.p,/. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságénak kiadáséban látott napvilágot a harmadik ötéves terv eredményeiről és a következő öt év terveiről beszámoló, két újságíró - KIRÁLY FERENC és SZŰCS LAJOS - által összeállított, elsődlegesen propaganda célokat szolgáló Hajdú-Bihar. Tegnap: 1967-71. Holnap: 1971- 75 /Db. 1971. 60 p./ c. füzet. Egy-egy kongresszusi időszak, azaz négy-öt év fejlődését összegezik, értékelik az MSZMP megyei pártértekezletének jegyzőkönyvei /1959, 1962, 1966. 1970, 1975/. Az utóbbi két alkalommal a megyei bizottság beszámolója és az ehhez mellékelt Tények és adatok H-jdú-Bihar megye társadalmi , gazdasági fejlődéséről c. összeállítás külön is megjelent. A helytörténeti- kutatás alapvető forrása, segédlete a Központi Statisztikai Hivatal Megyei igazgatósága által szerkesztett és kiadott megyei statisztikai évkönyv-sorozat. Tizenegy kötete Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai 1954-1964 /Db. 1955-1965/ címmel látott napvilágot, a folytatásban némileg módosult a cim: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 1965-1974 /Db. 1966-1975/.
