Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIX. fondcsoport. GAZDASÁGI SZERVEK - Mezőgazdasági üzemek

HA3DU-BIHAR MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETEK XXIX.621-701. A magyar mezőgazdaság nagyüzemi átalakulása 1948-ban kezdődött. A 12.000/1948. Korm.sz. rendelet módot adott arra, hogy a földbérlőszövetkezetek tagjai, illetve a földmüvesszövetkezet földbérlő csoportjának tagjai un. közösen termelő csoportokat alakítsanak. A 14.000/1948. Korm.számú rendelet megállapította a földbérlőszövetkezetek termelőszövetkezeti csoportjainak szervezetét és kimondta, hogy termelőszövetkezeti csoport csak az FM-nek a MOSZK javaslatának meghallgatása után kiadott engedélye alapján működhet. 1949 elején az FM folyamatosan adott engedélyt a termelőcsoportok termelőszövetkezeti csoportokká alakulásához. Az első termelőszövetkezetek tagjainak többsége agrárproletárokból került ki - ezek a közösségek a mozgalom válságos szakaszaiban is kitartottak a közös gazdálkodás mellett, A termelőszövetkezeti mozgalom erőltetett ütemű fejlesztése, kiterjesztése következtében sorra alakultak az új szövetkezetek, egyre több csoportot minősítettek fejlettebb tipusú gazdasággá. A szövetkezeti mozgalom az 1953 júniusi, majd az ellenforradalmi időszak eseményei miatt visszaesett, szövetkezetek bomlottak fel, tagok léptek ki. Az ellenforradalom leverése után az MSZMP agrárpolitikájának alapvető célkitűzése maradt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A megvalósításra azonban a lenini elvek szerint került sor. 1957 és 1958 a megmaradt szövetkezetek stabilizálásának volt az időszaka. 1959-1961 években három szakaszban befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása a megyében is. /1961. Március elején a megyében 233 tsz. ós 9 tszcs, volt, amelyekben 82.000 tag és 74.000 családtag dolgozott. Az összes terület 607.000, a szántó 494,000 kh volt./ Ezután napirendre került a megszilárdítás, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás kialakulása. Uj termelőszövetkezetek alakultak, majd megkezdődött a szövetkezetek egyesitése. A termelőszövetkezetek fejlődése közös társulások létrehozását is eredményezte. A termelőszövetkezetek irataikat az iktatás sorrendjében helyezték el, a számnélküli iratokat kronologikus sorrendbe rakták. A levéltár termelőszövetkezeti iratanyaga rendkivül hiányos, ezért vált szükségessé a töredék tsz, anyagokból gyűjteményeket kialakitani, pl. a Debrecen környéki termelőszövetkezetek gyűjteményes fondját. Egyes termelőszövetkezeteknél olyan iratokat őriz a levéltár, ami nem történeti értékű, de az adott szövetkezetnek csak ez az anyaga került elő. Mivel a termelőszövetkezetek saját iratai szinte kivétel nélkül hiányosak érdemes a kutatást még a következő fondokra is kiterjeszteni: községi, járási, városi, éa megyei tanácsok, MNB fiókok, termeltető és feldolgozó vállalatok, gépállomások. A levéltár termelőszövetkezeti anyagában a kutatók egyes termelőszövetkezetekre, egy-egy helység történetére, a termelőszövetkezeti mozgalomra alapvető