Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIX. fondcsoport. GAZDASÁGI SZERVEK - Hitel- és biztositásügyi szervek

sor. Közgyűlési és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvek 1945-1947 Alapszabály 1945-1946 Pénztárnapló 1946-1947; Árukönyv 1945-1947 2 kötet 1 csomó 1 kötet VÁROSI ÉS KÖZSÉGI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK IRATAI XXIX.321-334. A nagybirtokrendszer megszüntetéséről ós a földműves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M.E.sz. rendelet utalt a földmüvesszövetkezetek megalakitésának szükségességére. A rendelet után különböző "népszövetkezetek", "földmüvesszövetkezetek" alakultak jogszabályi előírások nélkül, spontánul. A szervezkedés társadalmi igényét foglalta rendszerbe a földmüvelésügyi miniszter 131.000/1945. F.M. sz. rendelete, amely megállapította a működési alapelveket, a szervezeti felépités általános követelményeit. A szövetkezetek megalakulásának végső határidejét a 146.760/1946 F.M.sz. rendelet 1947. június 30-ban rögzítette. Országos szervüket, a Földmüvesszövetkezetek Országos Központját 1946 január végén alakították meg. A földmüvesszövetkezetek ekkor főként a nagybirtokok felosztása során felszabadult gépek, eszközök, épületek hasznositásával foglalkoztak, e mellett kisméretű terményértékesítési végeztek, és bolti kereskedelmet is folytattak. Az országgyűlés 1947 tavaszán megalkotta az egységes, bár nem mindenben kielégitő, de az akkori időknek megfelelő szövetkezeti törvényt, az 1947. XI, tc,-t. Ez a törvény szakitott a régi kereskedelmi törvény elveivel és a szövetkezeteket már nem csupán kereskedelmi társulásoknak, hanem társadalmi és gazdasági mozgalomnak is tekintette. Az 1947-es szövetkezeti törvény főbb elvi vonatkozásaiban jól szabályozta a szövetkezetek létesítését és működését. 1948 júliusa fordulópontot jelentett a szövetkezeti mozgalomban. A két munkáspárt kezdeményezésére létrejött az I. szövetkezeti konferencia, ahol a résztvevők elemezték a szövetkezeti problémákat és meghatározták a teendőket. A konferencia megállapította, hogy a szövetkezeti mozgalom a városban is nagy jelentőségű, mégis a legfontosabb feladat a falu megnyerése.Fejleszteni kell a szövetkezetek áruforgalmi tevékenységét, legtöbb erőt az általános szövetkezet megteremtésére kell forditani, ahol a termelés szövetkezeti megszervezését kell elősegiteni. Az általános földmüvesszövetkezetek a már meglévő földmüvesszövetkezetek és a korábbi Hangya egyesülése folytán 1949. áprilisáig alakultak ki. Az egyesítő közgyűlések során a tagok megvitatták és elfogadták az alapszabályt, demokratikusan megválasztották a szövetkezetek vezetőségét, kizárva a volt kizsákmányolókat. A közgyűléseket követően 1949 áprilisában alakult meg a Szövetkezetek Országos Szövetsége és még ugyanabban a hónapban megtartotta első kongresszusát, s ezzel a falusi kereskedelem minden ágában megkezdődött a földmüvesszövetkezetek térhóditása. A földmüvesszövetkezetek nem csupán gazdasági alakulatok, hanem társadalmi nevelőmunkát is végeznek. Tájékoztatják ós oktatják a tagokat a helyes gazdasági cselekvésre, képviselik érdekeiket a különböző fórumokon. Feladatuk