Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIX. fondcsoport. GAZDASÁGI SZERVEK - Ipari üzemek

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÉS DEBRECENI SÜTŐIPARI VÁLLALATOK IRATAI 1950-1971 XXIX.79. 0,64 fm. A sütőipar államositása az ország egész területén, igy Hajdú-Biharban is 1949-ben indult. Elsőnek a debreceni Közsági Kenyérgyár jött létre, a belügyminiszter és földmüvelésügyi miniszter együttesen kiadott 526 412/10/1949. III.13. BM. számú rendelete alapján. A debreceni vállalat 1949. január 2-án kezdte a termelést a Nyil utcai Schneider-féle sütődében és a Mester utcai Szövetkezeti Sütőüzemben. A kenyérgyár megalakulása a fejlődés fontos fázisa. Munkájának beindulása nem volt zökkenőmentes. A vállalat vezetését előbb a volt tulajdonosra bizták, majd egy négy tagú munkásbizottságot neveztek ki az üzem élére azzal a feladattal, hogy tartsa fenn a gazdasági és politikai rendet, ugyanakkor biztosítsa a termelés folyamatosságát. A Városi Tanács 1949. aug. 27-én 268/1949. Kgy. számú határozatával kimondta a Debreceni Konzervgyár Községi Vállalat alapitását, 3 a legnagyobb debreceni, Böszörményi úti sütőüzem beolvasztását követően 1949. október 18-tól új igazgatót nevezett ki a vállalat élére. A debreceni vállalat példáját követve a három hajdúváros, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás is állami sütőipari vállalatot alapitott. 1952. december 10-12-én került sor az összes alkalmas magánpékségnek a szocialista iparba való beolvasztására, amely minden szempontból ugrásszerű fejlődést jelentett, s összesen 135 pékmühelyt érintett.Az állami sütőipar kialakulása sokrétű folyamat volt Hajdú-Bihar megyében. A magánkisipar felszámolásával olyan nagyságrendű állami sütőipar jött létre, amely szervezeti változásokat igényelt. Ezt az igényt volt hivatva kielégiteni az 1953. január 1-én megalakult Hajdú-Bihar megyei Sütő és Tésztaipari Vállalat, amely 1953 szeptember 30-ig működött, mivel a Minisztertanács rendelete alapján október 1-i hatállyal öt vállalat : 1. / Debreceni Sütőipari Vállalat 2. / Hajdúszoboszlói Sütőipari Vállalat 3. / Hajdúböszörményi Sütőipari Vállalat 4. / Berettyóújfalui Sütőipari Vállalat 5. / Nagylétai Sütőipari Vállalat kezdte meg tevékenységét. Irányitásukat a Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Tröszt látta el, s közvetlen felügyeleti hatósága, a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB-án keresztül az Élelmiszeripari Minisztérium Sütő- és Tésztaipari Főosztályához ta rtozot t. E soklépcsős bürokratikus szervezet azonban nem volt képes rugalmasan megoldani a feladatokat, ezért került sor 1955. március 31-én a Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Tröszt felszámolására. A Debreceni Sütőipari Vállalat irányitása a debreceni Városi Tanács VB. élelmiszeripari osztálya, a vidéki vállalatok irányitása pedig közvetlenül a Hajdú-Bihar megyei Tanács élelmiszeripari osztálya hatáskörébe került. Az öt sütőipari vállalat 1953-1960 között működött. A műszaki fejlődés és szállitási feltételek javitása ismét felszinre hozta a centralizálás lehetőségét. Debrecen központi fekvése, úthálózata és sütőüzemte lepitettsépe