Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIX. fondcsoport. GAZDASÁGI SZERVEK - Ipari üzemek

a régi antiszociális szervezeti szabályzat módosítását is feladatának tekintette. Fenntartója a Tiszántúli Református Egyházkerület volt, A vállalati dolgozók helyzetében és a nyomda életében lényeges és kedvezőbb változást hozott az 1948-as esztendő, amikor a város és a Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdonából - március 27-én - a magyar állam tulajdonába került. Az államositás új korszakot nyitott a nyomda történetében, amely 1949 novemberében az 1949/20. N.T. rendelet alapján az Alföldi Nyomda Nemzeti Vállalat nevet vette fel. Az államositás, majd a hároméves terv elsősorban a munkahiány veszedelmét szüntette meg, amely akkor az üzemet és munkásait állandóan fenyegette. Gépparkja a Népgazdasági Tanács 76/5/1970. sz. rendelete alapján egyesülésbe tömörülő nyomdák összevonása során bővült. Az államositás utáni első években - 1952 áprilisáig - az üzem tizenöt helyi, illetőleg vidéki nyomdával együtt a "Keletmagyarországi Nyomdaipari Egyesülés" keretében dolgozott. A nyomda termelése az államositás utáni évtizedben - az 1956. évi ellenforradalom káros következményeitől eltekintve - általában zavartalan volt. Az üzem nagyobbárányú fejlődését, a termelés jelentősebb mennyiségi és minőségi javulását sokáig akadályozta, hogy a nyomda erősen kopott, elavult gépekkel dolgozott. 1954-ben több nyomdai gépet felújítottak, több mint félmillió forint értékben új betűket vásároltak, 1957-ben ismét több gépet felújítottak, s azt követő években a Német Demokratikus Köztársaságból modern új gépeket szereztek be, igy a gépi fejlesztéssel és korszerűsítéssel nagy mértékben növelték az üzem termelését, 1958-tól a három és ötéves tervek az Alföldi Nyomda fejlődésében jelentős eredményeket hoztak. Nagyarányú fejlődése a kulturális igények kielégítése mellett a vidéki iparfejlesztés és telepítés kérdését jelentősen segítette. A nyomda iratanyagában a termelésre és a fejlesztésre vonatkozóan találunk adatot. Tartalmazza az összes keletmagyarországi nyomda államosítására és átadósára vonatkozó iratokat, a nyomdák közötti együttműködés adatait is. Megtalálható a gazdasági ügykezelés iratanyaga, valamint a szociális, személyzeti kérdések mellett a statisztikai és beruházási iratok értékes gyűjteménye. a. / Osztályvezetői értekezlet jegyzőkönyvei 1950-1956; Lezárt nyomdák átadási jegyzőkönyvei 1950-1951; Titkos iratok 1949-1953 1 csomó Iktatott iratok 1948-1955 1 csomó Iktatókönyvek /beérkező/ 1953 3 kötet Tervek 1953-1959 1 csomó Beruházás 1953-1956, 1959 1 csomó Statisztikák 1953-1957, 1959 2 csomó Besorolások 1949; SzTK-munkalapok 1950-1956; SzTK statisztika 1951; Kollektív szerződések 1953-1956 1 csomó b. / Gyártási iratok 1953-1958 Géptörési jelentések 1950; Újítások 1951; Felújítások 1953-1957 2 csomó c. / Igazgatási költségek naplója 1958-1963 1 kötet Általános költségek naplója 1958-1961 1 kötet Szárnyépület költségvetése 1954 1 csomó