Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIX. fondcsoport. GAZDASÁGI SZERVEK - Ipari üzemek

és 1948-ig, az államosításig tartolták fent az üzemet. 1948-ban a Pikó Oózsef és Fia Bőrgyára, a Veréb Lajos féle Bőrgyár együttesen Hajdúsági Bőrgyár néven került állami tulajdonba. 1951-ben a bőrgyár az Újpesti Bőrgyárba olvadt, mig a feldolgozó üzemegység a Táncsics Cipőgyárban működött tovább. A Nemzeti Vállalat iratanyaga megismerteti szervezeti felépítését, tartalmazza az államosítás során felvett leltárakat, a személyzeti és fegyelmi ügyeket, a vállalat fejlesztésére vonatkozó terveket, 'a beruházások költségvetéseit, jó tájékoztatást nyújt az üzem termelésére vonatkozóan .is. a. / Igazgatói iratok, Szervezeti felépítés, államosítás 1948-1952 Levelezések /Minisztériummal, Bőripari Központtal/ 1950-1951 Elküldött és érkező levelek iktatókönyvei, postakönyv 1951-1952 b. / Személyzeti és fegyelmi ügyek 1951-1954 c. / Üzemgazdasági iratok; Terv, statisztika 1950-1951 d. / Beruházások, költségvetések 1953-1954 Mérlegek, Leltárak 1950-1951 e. / Szakszervezeti és üzemibizottsági jegyzőkönyvek, újitási iratok 1949-1950 1 csomó 3 csomó 4 kötet 1 csomó 2 csomó 1 csomó 2 csomó 1 csomó DEBRECENI BOR- ES CIPŐIPARI MUNKASZOVETKEZET IRATAI /kb. 1935-/ 1945-1948 /-1949/ XXIX.41. 1945 március 24-én alakult meg a Debreceni Cipőipari Munkaszövetkezet, mint termelési társulás. Az üzem korábbi tulajdonosa Weinberger Farkas volt, aki a felszabadulást követően elhagyta a várost. A gazdátlanul maradt üzem felszerelésének nagy része elpusztult, kis részét az üzem munkásai mentették meg. 1945 május 29-én a volt Kiss Testvérek féle üzem a Bőrtermelő Szakszervezet kezeléséből a szövetkezethez kapcsolódott, s a továbbiakban Debreceni Timármunkások és Segédmunkások Munkaszövetkezete néven folytatta a termelést. Ebben az időben alakult meg a Cipőipari Munkások szövetkezete és a Tiszántúli 3. számú Népszövetkezeti cipőgyár. A cipőgyárak feladata polgári és katonai cipők gyártása, mig a timármunkások a cipőgyárak nyersanyagellátását biztosították. 1946 júliusában az I. számú Bőrgyár fuzionált a II. és III. sz. bőrgyárral. A három szövetkezet egyesülése folytán létrejött a Debreceni Bőr- és Cipőgyári Munkaszövetkezet, amelyhez 1947 januárjában a Mechanikai Cipőipari munkaszövetkezet is csatlakozott. A szövetkezet közgyűlése által jóváhagyott alapszabály szerint tevékenykedett, munkáját a közgyűlés, az igazgatói választmány és az üzemi bizottság irányította. Iratanyagában elsősorban a jegyzőkönyvekben gazdag adatokat talá'lunk az alakulásra, egyesülésre. A rendelkezésre álló személyi nyilvántartások képet adnak a szövetkezet létszámának alakulásáról, a tagok üzletrész .nyilvántartásáról,