Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIX. fondcsoport. GAZDASÁGI SZERVEK - Ipari üzemek

állítsák. Működését az a szerzősés szabályozza, amelyet az 1945. év május 1-én megala­kult szövetkezet az Iparügyi Minisztérium 52.981/1/2,sz, jóváhagyásával a *-ulaj­donos részvénytársasággal kötött. A gyártmányok /cipőfűző, lámpabél, szalagáruk, hevederek, egyéb textilipari cikkek/ hazai és külföldi organizációját az Rt végezte. Az ériékesités nagyobbá­ra budapesti piacon történt, ezen keresztül a termelés zavartalansága érdekében a központ biztositotta a gyár anyag és pénzszükségletét. Az 1945. március 21-én tartott alakuló ülésen elfogadott alapszabályt 1947. április 27-én módosították, egyben meghatározták, hogy a Debreceni Textilmüvek Termelő és munkaszövetkezete törvényszékileg bejegyzett cég, korlátozott fe­lelősség mellett textilipari cikkeket gyárt és azt a fogyasztók részére előnyös feltételek mellett eladja, folyamatos termeléssel állandó, kedvező munkaalkalmat biztosit, s ezáltal munkásai jólétét biztositja. Államosítása 1949-ben történt. A rendelkezésre álló iratok üzemszervezésre, a munkások létszámára, szociá­lis helyzetére, termelésre, szakszervezeti életre vonatkozóan nyújtanak adatokat. Az üzem fejlődése, története az 1945-1949-es évek között jól figyelemmel kisérhe­tő. Levelezés; Üzemgazdasági iratok; Ujitási moz­galmak adatai 1945-1949 2 csomó Mérlegek 1945-1949; Statisztikák 1948-1949 2 csomó Pénztárkönyv 1944-1946 1 kötet A KELETMAGYARORSZÁGI ROSTKIKÉSZITŐ VÁLLALAT IRATAI 1950-1953 /1959/ XXIX.27, 1,- fm. A kendergyárak államosítása után az addig magánkézen 34vő gyárakból a köny­nyüipari Minisztérium három nagy vállalatot hozott létre az országban, amelyek­nek egyike a Keletmagyarországi Rostkikészitő Vállalat volt, amely 1950-ben a­lakult, és magába olvasztotta a Bihar megye területén működő két kornádi és a Hajdú megyéhez került tukai kendergyárat. A vállalat később a porosaim!, rétközi, és a dobai pusztai üzemekkel bővült. Központja Debrecenben székelt és közvetle­nül a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozott. 1953-ban két részre szakadt, a ko­rnádi és rétközi rostkikészitő vállalatra, majd ismét egyesültek, s Tiszántúli Rostkikészitő Vállalat néven folytatják tevékenységüket. A vállalat a kendertermelés és kikészités vonatkozásában irányitása alatt tartotta a Tiszántúl nagyobb felét, de szervezte Borsod és Heves megyék kender­feldolgozását is. Iratanyaga a jogelőd Keletmagyarországi Rostkikészitő V. működésére is vonat­kozik. Adatokat tartalmaz a vállalat vezetésére, termelésére, a munkások munka­körülményeire, a vállalat hálózatának fejlesztésére, épitésére, a kenderterme­lésre, feldolgozásra és értékesítésre vonatkozóan. Az iratok évenként kezdődő növekvő iktatószámos rendszerben találhatók. a,/ Minisztériumi körlevelek

Next

/
Thumbnails
Contents