Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIX. fondcsoport. GAZDASÁGI SZERVEK - Ipari üzemek

állítsák. Működését az a szerzősés szabályozza, amelyet az 1945. év május 1-én megalakult szövetkezet az Iparügyi Minisztérium 52.981/1/2,sz, jóváhagyásával a *-ulajdonos részvénytársasággal kötött. A gyártmányok /cipőfűző, lámpabél, szalagáruk, hevederek, egyéb textilipari cikkek/ hazai és külföldi organizációját az Rt végezte. Az ériékesités nagyobbára budapesti piacon történt, ezen keresztül a termelés zavartalansága érdekében a központ biztositotta a gyár anyag és pénzszükségletét. Az 1945. március 21-én tartott alakuló ülésen elfogadott alapszabályt 1947. április 27-én módosították, egyben meghatározták, hogy a Debreceni Textilmüvek Termelő és munkaszövetkezete törvényszékileg bejegyzett cég, korlátozott felelősség mellett textilipari cikkeket gyárt és azt a fogyasztók részére előnyös feltételek mellett eladja, folyamatos termeléssel állandó, kedvező munkaalkalmat biztosit, s ezáltal munkásai jólétét biztositja. Államosítása 1949-ben történt. A rendelkezésre álló iratok üzemszervezésre, a munkások létszámára, szociális helyzetére, termelésre, szakszervezeti életre vonatkozóan nyújtanak adatokat. Az üzem fejlődése, története az 1945-1949-es évek között jól figyelemmel kisérhető. Levelezés; Üzemgazdasági iratok; Ujitási mozgalmak adatai 1945-1949 2 csomó Mérlegek 1945-1949; Statisztikák 1948-1949 2 csomó Pénztárkönyv 1944-1946 1 kötet A KELETMAGYARORSZÁGI ROSTKIKÉSZITŐ VÁLLALAT IRATAI 1950-1953 /1959/ XXIX.27, 1,- fm. A kendergyárak államosítása után az addig magánkézen 34vő gyárakból a könynyüipari Minisztérium három nagy vállalatot hozott létre az országban, amelyeknek egyike a Keletmagyarországi Rostkikészitő Vállalat volt, amely 1950-ben alakult, és magába olvasztotta a Bihar megye területén működő két kornádi és a Hajdú megyéhez került tukai kendergyárat. A vállalat később a porosaim!, rétközi, és a dobai pusztai üzemekkel bővült. Központja Debrecenben székelt és közvetlenül a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozott. 1953-ban két részre szakadt, a kornádi és rétközi rostkikészitő vállalatra, majd ismét egyesültek, s Tiszántúli Rostkikészitő Vállalat néven folytatják tevékenységüket. A vállalat a kendertermelés és kikészités vonatkozásában irányitása alatt tartotta a Tiszántúl nagyobb felét, de szervezte Borsod és Heves megyék kenderfeldolgozását is. Iratanyaga a jogelőd Keletmagyarországi Rostkikészitő V. működésére is vonatkozik. Adatokat tartalmaz a vállalat vezetésére, termelésére, a munkások munkakörülményeire, a vállalat hálózatának fejlesztésére, épitésére, a kendertermelésre, feldolgozásra és értékesítésre vonatkozóan. Az iratok évenként kezdődő növekvő iktatószámos rendszerben találhatók. a,/ Minisztériumi körlevelek