Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXVII. fondcsoport. TESTÜLETEK

• XXVII.206, 0,01 fm. A KIOSZ nádudvari szervezete 1950-ben 89 taggal működött, A gyűléseken a kisiparosokat érintő kérdésekről, s különös súllyal a községben tevékenykedő kontárokról esett szó. Foglalkoztak a kulturális kérdésekkel az ifjúság helyzetével a tagsági dijakkal, ezen kivül mint lényeges kérdéssel az anyagellátással. A kevés, töredékes iratanyag két közgyűlés vázlatos ismertetését adja, Jegyzökönyvek 1950. ápr. 18,, jul. 30. 1 csomó TISZÁNTÚLI FÖLDMŰVÉLODESÜGYI TANÁCS, DEBRECEN, IRATAI 1947-1949 XXVII.301. 2,20 fm. A magyar köztársaság kormánya 1946. december 5-én a 24.070/1946. M.E. sz. rendeletével Budapesten az Országos Földmüvelésügyi Tanács, a mezőgazdasági kamarák székhelyein pedig földmüve lésügyi tanácsok létesitését rendelte el, A rendelet a tanácsok feladatát a következőkben határozta meg: a mezőgazdaság érdekeinek képviselete, a mezőgazdaság újjáépitésének figyelemmel kisérése és elciiozditása. Az érdekvédelem során különösen feladata volt a tanácsnak az újonnan földhöz 1uttatottak gazdasági megerősitésének előmozdítása, a munkavállalók szociális helyzetének és munkaviszonyainak figyelemmel kisérése. A tanács kitűzött feladatainak megvalósítása érdekében köteles volt tanulmányozni és feltárni működési területén mindazokat a jelenségeket, amelyek a mezőgazdasági termeléssel és a mezőgazdasági népességgel, annak helyzetével összefüggnek. Tapasztalatai alapján. meg kellett jelölnie a gazdálkodásnak azokat az irányait és módjait, amelyek alapján a termelésben a legjobb eredmények érhetők el. Figyelemmel kellett «• kísérnie az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, a pénzügy, a vámpolitika, a közegészségügy és a népjólét helyzetét és fejlődését, ezeknek a működési területéhez tartozó vidék termelésére éc a mezőgazdaság általános helyzetére gyakorolt hatásait. A rendelet értelmében a földmüve lésügyi tanács a következő szervezetek egy-egy küldöttjéből alakult; a Magyar Parasztszövetség, a FÉKOSZ, az UFOSZ, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, a Földmüvesszövetkezetek Országos Központja, a Magyar Agrártudományi Egyetemek, a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetsége, a Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság, valamint a Kerületi Gazdasági Főfelügyelő. A rendelkezés alapján a mezőgazdasági kamarák szakapparátusa a földmüvelésügyi tanács irányitása alá került. A mezőgazdasági kamarák közgyűlésének jogkörét a földművelésügyi tanácsok gyakorolták, a mezőgazdasági kamarák elnökségének feladatait és választmányának jogkörét a tanácsok elnökei, alelnökei, a kamarai igazgatóval együtt látták el. A rendelkezés értelmében az Országos Földművelésügyi Tanács és a földműveiósúnyi tanácsok a mezőgazdasági érdekkép-