Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXVI. fondcsoport. INTÉZETEK, INTÉZMÉNYEK - Tanintézetek

A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM RECTORI HIVATALÁNAK IRATAI 1944-1950 XXVI.1. 5,30 fm. Az 1912. évi XXXVI. tc.-vel szervezett egyetem tényleges működését 1914. szeptemberében kezdte meg három karral: a református hittudományi, a jog- és államtudományi, valamint a bölcsészet-, nyelv és történettudományi karral; az orvostudományi kar 1918 szeptemberben alakult meg. Az egyetem 1921-ben felvette gróf Tisza István nevét s ettől kezdve 1945-ig "Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem" néven működött. 1945-1952 között Debreceni Tudományegyetem a neve. Az egyetem kormányzó hatósága az egyetemi Tanács, élén a Rectorral. Az egyetemi tanács tagjai: a négy tudománykar dékánja és prodékánja, valamint az egyetem rectora és prorectora. Az egyetem hallgatóinak nyilvántartása, az anyakönyvek vezetése, az egyetemi hallgatók tanulmányi ügyeinek adminisztrativ intézése a Quaestura feladata. A tanárképzés tartalmi ügyeit az 1915/16 tanévben a bölcsészettudományi kar mellett létesült középiskolai tanárvizsgáló bizottság, valamint az 1926-ban szervezett középiskolai tanárképző intézet látta el. Az egyetemi ifjúság segélyezésével kapcsolatos ügyeket az 1921-ben az Egyetemi Tanács által szervezett Diákjóléti Bizottság intézte. Szervezeti utasitását a felszabadulás után a VKM 52.504/1948 III.sz. rendelete határozta meg, /415/1948-49 rektori iktsz./ kimondva, hogy "... az egyetemi hallgatóság diákjóléti támogatásának központi és egységes intézésére egyetemi diákjóléti bizottság alakul". A diákjóléti bizottság mellett Diákjóléti Hivatal működött. Feladataik között szerepelt a segélyezés irányelveinek megállapítása, a rendelkezésre álló összegek elosztása, a diákvédelem ellenőrzése, az egyetemre beiratkozott szegónysorsú hallgatók anyagi támogatása. Az 1948 után bekövetkezett változások, egyetemi reformok nemcsak az oktatás tárgyában, az oktatók és hallgatók összetételében, hanem az egyetem szervezetében és igazgatásában is változásokat hoztak. Az Egyetemi Tanács 1949 május 16-án tartott ülésén kimondta a Természettudományi Kar megalakulását, mely a Bölcsészettudományi Karból vált ki. Az új Kar 1949 szeptemberében kezdte meg működését. 1949 szeptember 1.-i hatállyal az Egyetemi Tanács a Oog- és Közigazgatástudományi Karét szüneteltette. 1950 után kivált az egyetem szervezetéből a Református Hittudományi Kar és az Orvostudományi Kar. A Tanárképző Intézetet és a Tanárvizsgáló Bizottságot a 211.114/1949. VI. VKM sz. rendelet számolta fel 1949 január 20.-án. A megszűnt Középiskolai Tanárképző Intézet és az Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság igazgatási feladatait a Karok Tanulmányi osztályai vették át. Megszűnt a Quaestura is, amelynek feladatait a Rektori Hivatal és az 1949/50-ben karonként szervezett Ta-