Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIV. fondcsoport. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - Iparügyi szakszervek

A háziipari felügyelőség szövő, kosárfonó, szalma, cirok, fafaragás és szabó, varrótanfolyamokat szervezett. Megyénkben elsősorban a szalmaipar Hajdúnánáson, a kosárfonás és a varrótanfolyamok rendezése volt jelentős, A Debreceni kerületi háziipari felügyelőséghez területileg hozzátartozott Hajdú Bihar, Szabolcs, Szatmár megye és Debrecen város. A felügyelőség 1949-ben szűnt meg. A felügyelőség iratanyaga hiányosan maradt meg. Az iktatott iratokat számsorrendben kezelték, a tanfolyami kimutatásokat évrend ben, a többi kimutatást és nyilvántartást fajtánként, évrendben kezelték. Iratok 1949 1 csomó Pamutkiutalási könyv 1947 1 kötet Tanfolyamok kimutatása Debrecen-Zsadány .Munkanapló 1948/49; Jelenléti napló 1948/1949; összefoglaló eredménykimutatás 1947-1949 1 csomó OTI bejelentések 1947-1949 1 csomó DEBRECENI ÉPÍTÉS- ÉS KÖZMUNKAÜGYI FŐIGAZGATÓ IRATAI 1948-1950 1,10 fm. Az épités- és kömunkaügyi főigazgatóságokat az Épités- és Közmunkaügyi Minisztérium 2200/1947. ÉKM.számú', 1947. június 6-án kelt rendelete alapján szervezték meg 1947-ben. A város-és falurendezési, valamint a közmunkaügyi igazgatás hatékonyságának biztositása, a középitkezések szakszerű végrehajtása, műszaki szolgálat ellátása, az újjáépitéssel kapcsolatos épitésügyi hatósági tevékenység intézése, valamint épités- és közmunkaügyekben a kormányzati irányelvek érvényesitése végett az ország területét hat kerületre osztotta a rendelet. Ezek egyike a debreceni kerület, mely kiterjedt Bihar, Hajdú, Jász-Nagykun -Szolnok, Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyére ós Debrecen thj. városra. A kerület székhelye Debrecen volt. A kerület élén az épités- és közmunkaügyi főigaz gató állott, akinek hivatala közvetlenül a miniszternek volt alárendelve. A főigazgató a kerületi épités- és közmunkaügyi tanács elnöke is volt. Minden megye székhelyén épités- és közmunkaügyi igazgatói hivatalt is létesített a rendelet. A megyei igazgatóságok a kormány irányelveit helyileg alkalmazták, az újjáépítéssel kapcsolatos elsőfokú építési hatóságok tevékenységet gyakoroltak, a közmunka- és munkaerőgazdálkodási ügyeket intézték. Az építési főigazgatóságokat a 4202/1949. Korm.számú rendelet szüntette meg 1949. július 29-én. Jogutód a megyei közigazgatási hatóság lett, illetve az épitési igazgatóságok. A minisztérium által kiadott szervezési rendeletek szerint az épités és közmunkaügyi főigazgató hatásköre a következő volt :az állami és középitkezések irányi tása, ellenőrzése, a lakáshelyreállitási akció lebonyolítása, végül építésrendészeti ügyekben másodfokú építési hatósági jogköct gyakorolt. A főigazgató iktatott iratai év- és számrendben találhatók, az épitésügyi iraXXIV.303.