Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei

Nagy-/Uj-/szalonta, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztur és Zsadány községeket, Ugyanakkor előirta, hogy Bihar vármegyéből Hajdú vármegyéhez kell csatolni Álmosd, Bagamér, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kókad, Monostorpályi, Nagyléta, Sáránd, Ujléta községeket. Egyidejűleg Hajdú vármegye átadta volna Biharnak Földes községet. Ezt a rendeletet azonban akkor nem hajtották végre, mert a fenti községek végleges átcsatolása csak 1950-ben következett be. A 95536/1945. /IX.1./ B.M.sz. végrehajtási utasítás ugyanis a területszervezés ügyét későbbre, 1946. január l-re halasztotta, tekintettel a közellátással kapcsolatos beszolgáltatásokhoz fűződő érdekekre. De még a rendelet alapján is valójában csak Hajdú vármegyében következett be változás, amely megkapta a nyirségi községek egy részét Ez a helyzet maradt fenn 1949. december 3-ig, amikor a 4343/1949. M.T.sz. rendelet az egyes vármegyék nevét és területi beosztását megváltoztatva, a 16. pontban elvileg megszüntette "Bihar vármegyét" és "Hajdú-Bihar megye" néven a két szomszédos törvényhatóságot összevonta Debrecen székhellyel. Egyúttal a korábban emiitett 11 Bihar megyei községet elvileg Békés megyébe csatolta át. A tényleges átszervezés 1950. tavaszán történt. E kormányszintű állásfoglalást országosan az 5201/4/II.-1/1950./I.29./ sz. belügyminiszteri rendelet hajtotta végre, mig Hajdú-Bihar megye vonatkozásában március 12-én Jelent meg a Belügyminisztérium végrehajtási utasitása 5201/11/II-1/1950. B.M.sz. alatt. Ennek megfelelően a két korábbi önálló vármegye 1950. március 15-én egyetlen - most már - megyében egyesült. Bihar vármegye önállóan tartott utolsó közgyűlése 1950. március 7-én zajlott le /27-1950. közgy.jkv./. A törvényhatóság testületi szervezetének, azaz magának a törvényhatósági bizottságnak tevékenységét nem lehetett elszakítani az új forradalmi helyzet követelményeitől. Bármennyire is megmaradt a korábbi szervezeti forma, a politikai céloknak megfelelően kellett a haladó erők érvényesülését biztositani. A törvényhatósági bizottság tagjainak száma a vármegyében a korábbi kötött létszám negyedére csökkent és a jelöléseknél a pártok javaslata alapján a nemzeti bizottságok kívánságai érvényesültek. A törvényhatósági bizottság határozathozatali és jogalkotási fóruma a közgyűlés volt. A 14/1945. /I.4./ M.E.sz. rendelet a törvényhatósági bizottság ideiglenességét is megállapította, de egyben azt is szabályozta, hogy a közgyűlésen a tagoknak bizottságokat kell alakitaniok és határozhatnak mindazokban a kérdésekben, amelyek korábban jogkörükbe tartoztak. Ezzel a rendelettel megszüntették a nemzeti bizottságok közigazgatási hatáskörét, amit még konkrétabban az 1030/1945./IV.26./ M.E.sz. rendelet mondott ki. 1945-ben és utána a kormány az élet minden területére kiterjedően épitette ki a népi demokratikus forradalom ügyét szolgáló centralizációt, intézkedésekkel tartotta kézben a szocializmus irányában érvényesülő állami akaratot. Egymás után születtek meg azok a rendelkezések, amelyek a közigazgatás rendezésére /14, 1030/1945, 8450, 3630/1947/, az önkormányzati ügyvitel és ügyintézés racio nalizálására /14,21,23/1948/, egyes vármegyei állások államosítására stb. vonatkoztak. Mindezekkel a közgyűlésen foglalkoztak. De ezeken túlmenően a közgyü lés a részletkérdéseket szabályozó intézkedések mellett állást foglalt az ország haladó erőit foglalkoztató politikai mozgalmak ügyében, többek között az agrárforradalom vívmányainak megvédésében, a nagyobb üzemek államosításában,