Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
XXIV. fondcsoport. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - Földmivelésügyi szakszervek
TISZÁNTÚLI KERÜLETI MAGYAR ÁLLAMI KERTÉSZETI FŐFELÜGYELŐ IRATAI 1945-1946 XXIV.262. 0,03 fm. 1943. április 8-án lépett életbe a földmüvelődésügyi miniszter 282.405/1943. FM.sz. rendelete a kertészeti felügyelői szolgálat szabályainak megállapitásáról. A rendelet első §-a kimondta, hogy a kertészeti felügyelői szolgálatot a vármegyei /városi/ törvényhatóságokban felállitott m.kir. kertészeti felügyelőségek, illetve a kerületi m.kir. kertészeti főfelügyelők végzik. A kertészeti felügyelőségek hatáskörére, szervezeti felépitésére vonatkozóan újabb szabályozás 1945 után nem történt. Megszűnt a 2.610/1949. Korrn.sz., illetve ennek végrehajtása tárgyában kiadott 10.427/1949. FM.sz. rendelettel. Feladatkörét a Mezőgazdasági Igazgatóság vette át. A Tiszántúli Kerületi Magyar Állami Kertészeti Főfelügyelő 1945. május 18-án kezdte meg működését. Illetékességi körébe tartozott 'Bihar, Hajdú, Szabolcs-Szatmár vármegyék kertészeti felügyelőségei és a kerületi méhészeti felügyelő is. Az iktatást évenként újrakezdték, alapszámos irattári rendszert alakitottak ki. A,Tiszántúli Kerületi Magyar Állami Kertészeti Főfelügyelő iratai értékes adatokat tartalmaznak a gyümölcsösök telepítésére, a zöldségfélék termesztésére, a kártevők elleni védekezésre, a termékek tárolására, szállítására és értékesítésére, a vármegyei felügyelőségek munkájára. Iratok 1945-1946 1 csomó DEBRECENI SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KERÜLETI FELÜGYELŐSÉG IRATAI 1945-1949 XXIV.263. 0,10 fm. A földmüvelésügyi minisztérium a 27.065/1946. /I.28./ sz. körrendeletében ideiglenesen meghatározta 12 szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség működési területét. A debreceni kerületi felügyelőséghez tartozott: Szolnok /a jászsági felsőjárás és Jászberény megyei város kivételével/, Hajdú, Szabolcs, Bihar, Szatmár vármegyék és Debrecen thj. város. A kerületi felügyelőség munkáját 1945. április 8-án Szolnokon kezdte meg, a fenti rendelet nyomán került át Debrecenbe. A kerületi felügyelőség 1949. április 6-ig működött, a mezőgazdasági igazgatóság megalakulásáig, amely átvette hatáskörét. A kerületi felügyelőség irattári rendszere nem volt egységes. 1945-ben sorszámos, 1946-tól kezdve általában utószámos csatolást alkalmaztak. Az elő- és utószámot feltüntették az iktatókönyvben. Az iratok forrásul szolgálnak a szőlőtelepítésekre, megmunkálásra, a minőség alakulására, az értékesítésre, a beruházásokra, a gazdatanfolyamokra, a hegyközségek alakulására és működésére, a vármegyei gazdasági felügyelők tevékenységére,