Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIV. fondcsoport. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - Földmivelésügyi szakszervek

let alapján a közellátás kérdéseivel is foglalkozott, A miniszter a Dunántúl, a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl és a Tisza jobbpartja területére nevezett ki kerületi termelési miniszteri biztost. A Tiszántúli Kerületi Termelési Miniszteri Biztos illetékessége Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú, Oász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs, Szatmár vármegyékre és Debrecen thj, városra terjedt ki, de Szeged városából is több jelentés érkezett. A miniszteri biztos működését 1945, októberben kezdte meg és 1948. márciusáig működött, amikor feladatkörét a kerületi gazdasági felügyelő vette át. Az irattári rendszer általában az iktatószámok sorrendjén alapul, legfeljebb egyes nagyobb ügyekben fogtak össze több számot, az utószámhoz csatolva. Az iratok kutatása nélkülözhetetlen a Tiszántúl mezőgazdaságának feldolgozása szempontjából. Különösen fontosak a megyei időszakos jelentések, de az egyes községekre is értékes adatokat lehet találni. a. / Iratok 1945-1948 2 csomó Iktatókönyv 1945-1948 1 kötet b. / Közellátási iratok; Iktatókönyv 1946 1 csomó BIHAR VÁRMEGYE TERMELÉSI MINISZTERI BIZTOS IRATAI 1945-1947 XXIV.212. 0,07 fm. A termelési miniszteri biztosi szervezetet az 1945-ben kiadott 22,500/1945. F.M. számú rendelet hivta életre. A termelés folytonosságának és zavartalan menetének biztositása, valamint a termelés szinvonalának emelése érdekében, A földmüve lésügyi miniszter vármegyénként megyei termelési biztost, valamint ezek közvetlen irányítására négy kerületi termelési miniszteri biztost nevezett ki. A megyei termelési miniszteri biztosi szervezet összefogó szerv volt a községi, városi, járási és megyei termelési bizottságok munkájának irányítására, A vármegyei miniszteri biztos ellátta a fenti bizottságok felügyeletét és ellenőrzését is. Feladata volt: a vetőmag-, üzemanyag-, műtrágya és védekezőszerek biztositása és szétosztása, a kézi-, gépi. és. igásmunkaerő igénybevétele és szétosztása, az ipari növénytermesztés szervezése, biztositása és ellenőrzése, a termelési hitelek felhasználásának ellenőrzése, a termelési tervek végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele.A termelési miniszteri biztos felelős volt a termelés folyamatosságának biztosításáért. Összehívhatta a termelési bizottságokat, a gazdasági felügyelőségeket, a gazdasági elöljárókat. Működése az 1949. március 18-án kelt 2.616/1949. Korm. sz. rendelet alapján kibocsátott 10.427/1949, F.M. számú rendelettel szűnt meg. Ez a rendelet felállította a mezőgazdasági igazgatóságokat, egyben megszüntette a vármegyei termelési miniszteri biztosok működését. Feladatkörüket az igazgatóságok vették át : a folyamatban lévő ügyekben intézkedtek. Az irattári rendszer az iktatószámok sorrendjón alapult, azonban ez nem zárja ki több iktatószám összefogásának lehetőségét egyes nagyobb ügyek esetében, A vármegye mezőgazdaságának fejlődésére fontos adatokat, ismereteket tárhat fel a kutató a miniszteri termelési biztos ielentéseiből, levelezéséből.