Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei

BIHAR VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI /1944-/ 1945-1950 XXI.1. 3,50 fül. A kapitalizmuskori főispán nem a vármegyei vagy azzal ec, >f jnrangú városi önkormányzat /törvényhatóság/ tisztviselője volt, hanem az állam politikai ha­talmának, a mindenkori kormánynak széleskörű joggal felruházott képviselője. Jogkörét a felszabadulás előtt utoljára az 1929. évi 30. tc. állapitotta meg. Ez a jogi helyzet a felszabadulás után sem változott meg, mint ahogyan az 5001/1945. /I.ll./ B.M. sz. rendelet kifejezte.De alapvetően más lett a főispáni tisztség feladatainak tartalma. Ettől kezdve a szükkörü politikai és közigazga­tási ellenőrzés helyett közérdekű nyitott politizálást képviselt. Bihar vármegye első demokratikus főispánjának legkorábbi hivatalos ügyirata 1944. november 19-én kelt, de munkakörét - tájékozódó célzattal - valószínűleg már november 10. óta ellátta. Maga az Ideiglenes Nemzeti Kormány a vármegye első főispánját 1945. január 4-én nevezte ki 23/1945. M.E.sz, rendeletével. A főispánok külön megbízatás alapján a 43/1945. /I.27./ M.E.sz. rendelettel a közellátási kormánybiztosi munkakört is ellátták. Ez a két feladatkör nem mindínkor volt azonos kézben. A közellátási kormánybiztosi állást a 720/1949. Korm'.sz. rendelettel 1949 január 21-én szüntették meg. A levéltári rendezés az anyagból három állagot alakított ki: Az első állag a főispáni levelezést tartalmazza. A levelek 1944. november - 1949. évekből a különböző minisztériumi vezetőkkel, társhatóságokkal fennállt kapcsolatókra utalnak; különös jelentősége van a pártokkal, az MNDSz-szel, a szakszervezetekkel váltott levelezésnek. Tárgyuk változatos: cukorfelvásárlás, élelmiszerjuttatás, traktorjavitási kölcsönök, 48-as kulturverseny, pártnapi meghivók, vetőmagfelvásárlás, tanyai iskolák helyzete, rémhirterjesztések le­leplezése, alkalmazottak kimutatása, állatösszeirások, közigazgatási ügyek. A második állagot a főispáni általános közigazgatási iratok alkotják. E­zeknek tárgya és forrásértéke a közigazgatás és politikai élet bármely vonatko­zásában kiemelkedő: a tisztviselők minősitése, a Vörös Hadsereg ellátása, a jóvá­tételi beszolgáltatások, a hároméves terv elgondolásai, az állattenyésztés fej­lesztése, a népművelési és sporttevékenység megszervezése, az állami vagyon vé­delme, az inflációra vonatkozó jelentések, a spekuláció leküzdésére tett intéz­kedések . A harmadik állagot a közellátási kormánybiztosi jog- és feladatkör ellátá­sának iratai alkotják. Ezeknek tárgyát maga a munkakör határozza meg. a. / Számnélküli iratok 1944-1947; Iktatott iratok 1947-1949; Bizalmas iratok 1945-1949 2 doboz Iktatott iratok iktatókönyve 1947-1949; Bi­zalmas iratok iktatókönyve 1949-1950; Főis­páni iratok mutatója 1947-1949 2 kötet b. / Közigazgatási iratok 1944-1950 23 doboz Közigazgatási iratok iktatókönyvei 1944-1949 7 kötet Mutatókönyvek 1945-1949 5 kötet Irattári sorkönyv 1945-1946 1 kötet

Next

/
Thumbnails
Contents