Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Járási jogú városok iratai

a. / Iktatott iratok 1952, 1955-1956 2 csomó b. / Legelgetési Bizottság iktatókönyve 1950-1954 1 kötet HAJDÚNÁNÁS JÁRÁSI JOGÚ VÁROSI TANÁCS V.B. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYÁNAK IRATAI 1954 XXIII.533. 0,05 fm. Hajdúnánás Járási Jogú Városi Tanácsa V.B. Egészségügyi Osztálya iratanyaga hiányzik, csupán 1954-ből a második tanácstörvény megjelenése utáni időből, önálló működésétől áll rendelkezésre, amely a város egészségügyéről hiányos képet mutat. Felügyeleti és hatósági jogköre folytán a helyi egészségügy szervezésével foglalkozott. A rendelkezésre álló iratokban található helyzetjelentések feltárják a fertőző betegségek /tüdő- bőr és nemi betegségek helyzetét, megismer hető az Egészségügyi Állandóbizottság munkája, a közegészségügy helyzete, a szociálpolitikai helyzet, az osztály és a körzeti orvosok létszáma, a bölcsődei gondozói tevékenység, a szülészeti-nőgyógyászati intézet munkája. Megismerhető az anyagból a Hajdúnánáson létesitendő kórház tervjavaslata, az iskolaorvosi ellátás, a védőnők körzeti tevékenysége, a Heine-Medin kóros megbetegedések megélő zésére, gyógyítására és utókezelésére tett intézkedések. A kutató tájékoztatást nyer az Egészségház működéséről, az egészségügyi minimum tanfolyamok eredményéről, a kútkataszter felfektetóséve1 az ivóvízellátásról, az üzemi egészségügyről, a TBC-s betegek gondozásáról. Iktatott iratok 1954 1 csomó HAJDÚNÁNÁS JÁRÁSI JOGÚ VÁROSI TANÁCS V.B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYÁNAK IRATAI /1949/ 1950-1956 XXIII.534. 3,82 fm. Hajdúnánás Járási Jogú Város Tanácsa V.B. Pénzügyi Osztálya a végrehajtó bizottság 3/1950.sz. határozatával az elnökhelyettes vezetésével az I. tanácstörvény alapján a tanácsok megalakulásával kezdte meg működését, A tanácsválasztást követően a V.B, ismét megerősítette hivatali apparátusát, 1954-ig közvetlen irányitása alatt a II. tanácstörvényt követően hatósági jogkörben járt el. A Pénzügyi Osztály a számvevőség ügykörét vette át, összeállította a város költség vetését, gondoskodott annak végrehajtásáról. Elkészítette a zárszámadást, vezette a pénzügyi nyilvántartásokat, kezelte illetőleg behajtotta a ház, föld és illetményadókat. Az ügyviteli iratok besorolásokat, illetménykimutatásokat, költségvetési terveket, negyedévi ütemterveket, létszámengedélyezéseket, létszámkereteket, bér rendezéssel kapcsolatos iratokat, póthiteligényléseket, bevételi jelentéseket, adókivetési iratokat, pénzüggyel kapcsolator panaszokat és fellebbezéseket tar-