Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Debrecen város tanácsa iratai

III. Igazgatási osztály

: a./ Igazgatási csuport, D./ légoltalmi csoport, c./ szociálpolitikai csoport. IV. Ipari osztály

: a./ helyi ipari, b./ szövetkezeti és kisipari, c./ iparrendészeti és anyaggazdálkodási csoport. V. Begyü.jtési és kereskedelmi osztály: a,/ begyűjtési, b,/ kereskedelmi csoport. VI. Mezőgazdasági Osztály VII. Épitési és Közlekedési Osztály

: a./ épitési, b./ közlekedési csoport VIII. Oktatási és Népművelési osztály: a./ oktatási, b./ népművelési, c./ sportcsoport. IX. Egészségügyi osztály X. Munkaerőgazdálkodási osztály XI. Lakásgazdálkodási osztály Debrecen várost lakosságának gyarapodása, ipari létesítményei, kereskedelmi hálózatának bővülése, szociális, kulturális, egészségügyi intézmény-hálózatának felfejlesztése alkalmassá tette arra, hogy az 1954. évi X. törvény alapján megyei jogú várossá szerveződjék s ilymódon kikerülve Hajdú-Bihar megye Tanáósa irányítása alól a megyei tanáccsal azonos jogállásúvá vált. /12/1954. számú NET határozat/. Megyei jogú várossá nyilvánításával egyidejűleg sor került 3 városi igazgatási kerület megszervezésére is, melyek, mint kerületi tanácsok, 1971-ig működtek. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 8/1955. /II.13./ M.T. számú rendelete a tanácsok szervezetében gondoskodott a szakigazgatási szervek létesítéséről, összevonásáról és megszüntetéséről, kimondva, hogy a tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a vb. szakigazgatási szervei látják el. A szakigazgatási szerveknek az 1954. évi X. törvény 53.§-a önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkört biztosított, megállapítva, hogy a szakigazgatási szervek az államigazgatás önálló helyi szervei, amelyek kettős alárendeltségben, egyrészt a vb-nek, másrészt a felettes szakigazgatási szervnek alárendelten működnek. 1950-ben, a tanácsok létrehozásakor a szakigazgatási szervek a vb. egységes hivatali szervezetének belső egységeiként működtek. Az 1954. évi X. tv. megalkotásáig a szakigazgatási feladatokat is a vb. látta el egy differenciált és tagolt hivatali apparátus segitségével. A megyei jogú városokban a rendelet a szakigazgatási feladatokat a pénzügyi, terv, igazgatási, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, épitési és közlekedési, művelődésügyi, egészségügyi, munkaügyi osztályokra, valamint a testnevelési és sporttanácsra bizta. A Minisztertanács 1058/1956. /VI,28./ számú határozatával az állami szervek iratainak csoportszámos kezeléséről szóló 178/1951. /IX.30./ M.T. számú rendeletet hatályon kivül helyezte, s 1957 január 1-től előirta az ügyiratok alszámokra tagozódó sorszámos rendszerben történő kezelését. Ezzel a rendelkezéssel az osztályiktatás megszűnt, s helyettük a feladatokat a központi iktató látta el. Ez az iktatási rendszer nem tette lehetővé az iratoknak osztályok szerinti szétválasztását, emiatt az 1957. után keletkezett iratok a XXIII.116. fondtörzsszám alatt, mint a városi tanács osztályainak együttesen kezelt iratai egységes fondot alkotnak.