Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Hajdú-Bihar megyei Tanács iratai

osztályoknak nagyobb önállóságot és natósági jogkört kellett biztositani megnövekedett feladataik végzéséhez. Az 527/4/1954. Mt.h. számú rendelkezés a megyei mezőgazdasági osztályt a vb. mezőgazdasági igazgatóságává szervezte át. A végrehajtásról az 1-143/1954. MT.E. számú utasitás rendelkezett és az.igazgatóság létszámát, munkaköreit a 149/168/ /1954. F.M. számú utasitás engedélyezte 1954. augusztus 27-én. Az átszervezés kb. 1954. szeptember 1-től lépett hatályba. A mezőgazdasági igazgatóság osztályai a korábbi csoportokból alakultak meg. Emellett beruházási igazgatási osztályt, főkönyvelőséget szerveztek, a titkárság csoportként működött. Az igazgatóságba beolvadt az állami állattenyésztő állomások megyei igazgatósága, a mesterséges megtermékenyitő főállomásokat az igazgatóság irányitotta, átvette a szőlőkezelési felügyelőség és a halászati felügyelőség feladatait, irányitotta a növényvédő állomásokat, a méhtenyésztő állomásokat, a baromfikeltető állomásokat, a törzskönyvezési felügyelőt. Az 1954. évi X. törvény hatósági jogkört biztositott a mezőgazdasági igazgatóságnak. Az 50/1955. F.M. számú utasitás állapitotta meg az igazgatóság szervezetét és hatáskörét. Szervezeti egységek voltak: igazgató, titkárság, személyzeti és oktatási csoport, gépállomások megyei igazgatósága, állattenyésztési osztály, növénytermelési osztály, tsz. szervezési osztály, tervosztály, beruházási osztály. Az igazgató egyszemélyi felelős vezető volt, ő hagyta jóvá az éves és az időszaki terveket, kinevezési és fegyelmi hatásköre volt. A titkárság összehangolté az igazgatósági szervek munkáját, a személyzeti és oktatási csoport a szakember utánpótlást intézte, a gépállomások megyei igazgatóságának fő feladata a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok gépesitésének elősegítése volt. Az állattenyésztési osztály vezetője, a megyei főállattenyésztő irányitotta az osztály, a járási állattenyésztési csoportok, a törzsállattenyésztő állomások, a megyei törzskönyvezési felügyelők, állatorvosi rendelőintézetek munkáját. Közreműködött a termelőszövetkezetek állattenyésztési terveinek kidolgozásában, a rét- és legelőgazdálkodás, az apaállattartás terveit elkészítette, a halásza* méhészet, állategészségügy ágazatát irányitotta. A növénytermelési osztály a szántóföldi, kertészeti, szőlő- és gyümölcstermelést irányitotta, az öntözés, talajjavítás, a növényvédelem ügyeit intézte. Az osztályt á megyei főagronómus vezette. A t

ermelőszövetkezeti osztály a termelőszövetkezetek munkáját segítette és ellenőrizte, a tervosztály a tervgazdálkodást szervezte, elkészítette a megyei terveket és azokat lebontotta a gazdasági egységekre, elkészítette az éves statisztikákat. A beruházási osztály a tanácsi mezőgazdasági beruházásokkal, a gépállomások és termelőszövetkezetek beruházásaival foglalkozott. A fond két állagra tagolódott, mivel az egykorú iratkezelés nem alkalmazkodott az osztály szervezetéhez. A bizalmas iratokat 1950-ben még csoportok szerint kezelték, 1951-ben azonban sorszámos iktatás alapján találhatók az ügyiratok. A tagositási iratok, rendeletek, kuláklisták külön sorozatban vannak járásonként és évrendben. Az osztályvezető iratai sorszámos rendszerben vannak. Az ügyviteli iratokat tárgyi csoportosításban kezelték. /Lásd XXIII,3./ A panaszügyek, földügyek külön sorozatban-, év- és sorszámrendben találhatók, a tervek, kimutatások helységek szerint vannak.