Debreceni iskolák - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 8. (Debrecen, 1975)

Elemi népiskolák

AZ ELEMI NÉPISKOLÁK Hazánkban az oktatásügy szervezeti kereteinek megjelenése a XII.századra tehető. Az első intézmények a kolostorokhoz és káptalanokhoz kapcsolódtak, melyek érthetően teljesen a vallásos nevelést szolgálták, A társadalom polgáriasuló fejlődésével, a középkori városok kialakulásával az egyházi iskolák mellett feltűnnek a városi iskolák, melyek a polgári életpályákhoz szükséges ismeretek tanításával tulajdonképpen a céhekben folyó gyakorlati képzéshez kívántak elméleti ismereteket nyújtani. A plébániai iskolák a vallásos nevelés mellett már az Írás, olvasás, számolás elemeire oktatták a tanulókat, A tanítást - minthogy hivatásos tanítóképzés nem folyt - a különböző egyházi szolgálatot teljesítő személyek látták el, akik maguk a latinkultura és a skolasztikus világnézetre épülő hét szabad művészet - grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, astronomía, musika - Ismeretével rendelkeztek. A protestantizmus terjedésével megszűnt a katholikus egyház iskolafenntartói monopóliuma, de az iskolák nagy része továbbra is a különböző hitfelekezetek irányítása alatt maradt. A népoktatás ügyének első egyetemes rendezését az I.

Ratio Educationis valósította meg a három évfolyamú nationalis, vagy nemzeti iskolák kiépítésével. A "Schola nationalis" azonos az alapfokú elemi oktatás intézményével. Az alsófoku iskolák az általános műveltség elemeit közvetítették, miután az állam egyre inkább arra törekedett, a felvilágosodás idején, hogy polgárai az elemi oktatással a műveltség minimumát elsajátítsák. Később a reformtörekvések megvalósítását szolgálta a Helytartótanács által 1845-ben "Magyarország elemi tanodáinak szabályai" cimen kiadott rendelkezés, mely hangsúlyozta, hogy .az alsó elemi tanodákra mint a mivelődés első fokára mindenkinek, akármilyen sorsú és állású legyen bár, elkerülhetetlenül szükségesek", l848-ban br.Eötvös József által a népoktatás tárgyában előterjesztett törvényjavaslat már az általános iskolakötelezettséget, a népoktatás ingyenességét sürgette, de javaslatának törvénnyé emelkedését a szabadságharc bukása megakadályozta. Az abszolutizmus idején Thun Leo bécsi közoktatásügyi miniszter.az Organisations Entwurf szellemében 1855-től a köz-é-