Debreceni iskolák - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 8. (Debrecen, 1975)

Középiskolák

DEBRECENI FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM 1876 - 1947 VIII.51. és XXVI.31, 33. / l873» november 3.-án nyilt meg Debrecen város hatósága szervezésében, mint négyosztályu városi reáliskola Debrecen város nyilvános Főreáltanodája néven. 1891-ben bekövetkezett államosítás után elme: M.Kir.Állami Főreáliskola; 1904től Debreceni Állami Főreáliskola, 1914-18. között Debreceni Állami Főreáliskola. 1922. június 29.-én az iskola felvette Fazekas Mihály nevét s 1935-ig Debreceni M.Kir."Fazekas Mihály" Főreáliskola, majd 1935-től a felszabadulásig Debreceni M.Kir.Állami fazekas Mihály gimnázium néven működött. Az 1944/ 45. tanévtől több debreceni gimnázium egyesítése révén "Egyesitett Fiugimnázium"-ként ismert. 1946. augusztus 1-től kezdődően a gimnázium ismét önálló lett. 1946. szeptember 1-én alsó tagozatának I-II. osztálya külön igazgatással működő általános iskolává alakult. / a./ Tantestületi jegyzőkönyvek I89I-I894, 1904-1906, 19141924, 1926-1927, 1929-1942 = 16 kötet b. / Iktatókönyvek 1909/10, 1913-1947, Mutató 1941-1945 = ló kötet c. / Osztályzati névkönyv /anyakönyv/ 1908/9, 1910/11-1944/45 = 34 kötet Érettségi anyakönyv 1914-1938 = 2 kötet Magánvizsgálati jkv. 1942, 1944 = 1 kötet e./ Hiányzás! napló és a kötelező olvasmányok jegyzéke 1876I891 = 1 kötet. / Az 1972/73. centenáriumi évről Dr.Nábrádi Mihály igazgató szerkesztésében megjelent a Fazekas Mihály Gimnázium Értesítője. A kötet az intézet kiemelkedő tanáraként tartja számon Kürschák József matematikust, az Akadémia levelező, majd rendes tagját, Balassa József nyelvtudóst, Kardos Albert nyelvész, irodalomtörténetirót és kriktikust, Oláh Gár bor Írót és költőt, Hankiss János egyetemi tanárt, irodalmárt, Kollwentz Rezső latin-német szakos tanárt, "A zene mesteré"-t, Kovács Máté egyetemi tanárt, aki diákja és tanára is volt a gimnáziumnak. A nagy tanítványok sorában emiitik Tóth Árpád költőt, Horváth János irodalmárt, Ladányi