Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A krónikairó

munkához szükséges eszközöket; papirt, fotópapírt, vagy egy fényképezőgép is rendelkezésükre áll, folyamatossá, rendszeressé tehetik a munkát. Ha tanácsi dolgozó vezeti a krónikát, lehetőleg az igazgatási területen járatos munkatárs legyen, aki könnyen át tudja tekinteni a rögzitendő, megörökítendő feladatokat. Ritka eset, bár van erre is példa, hogy maga a tanács elnöke vállalja, gyakoribb, hogy a VB. titkára veszi kezébe, vagy az igazgatási előadó végzi a krónikairást. Végeredményben mindegy, hogy milyen tanácsi területen dolgozik, csupán annyi a kötelesség, hogy mindenre tekintettel átfogóan, a tényeknek megfelelően rögzítse a krónikát. Lehet a krónikairó Tsz, dolgozója, annak elnöke, agronőmusa, főkönyvelője, vagy más az adminisztratív munkában járatos személy. Lehet óvónő. községi, vagy Üzemi párttitkár,vagy beosztott dolgozó, lényegében az élet minden területén tevékenykedő, osak feladatát lelkiismeretesen lássa el. A helytörténetkutatás fontos részterülete a krónikairás* Szert nem közömbös a krónikairó személyének kiválasztása. Feltétlenül az önkéntesség elvén kell indítani a munkát, mivel minden adminisztratív uton kötelezett ilyen jellegű tevékenységnek van egy bizonyos hátulütője, amely szükségből eredően a rögzített tényanyagban érezteti hatását. Meg kell találni a módját, hogy megfelelő képzést tudjunk biztosítani a krónikairóknak. Ez a képzés elsősorban abból áll, hogy módszertani segítséget adunk, s állandó konzultációs lehetőséget biztosítunk részükre. A krőnikairás bázisa országosan a levéltár. Minden