Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A krónika formái

sen ahol ennek személyi és anyagi feltételei biztosítottak. Ahol már folyik, emelni kell a munka szakmai, - elvi és móHszertani - szinvonalat. A területi levéltáraknak kezderaényezőleg kell bekapcsolódni a munka szervezésébe, irányításába, összefogásába. Jobban meg kell szervezni a krónikairás patronálását, s akkor lehet remélni, hogy a Hazafias Népfront kezdeményezésére a Tanácsok segítő támogatásával célul tűzhetjük ki a krónikairás minden községben, településen történő meghonosítását, s kellő módszertani segítséget és támogatást ia nyerhetünk ehhez a nemes, értékes a tudományos kutatást segitŐ munkához. A krónika formái A krónika, bármilyen legyen is az, a maga formájában a tények események feltárásával objektivitásra és elemzésre törekvő kortársi feljegyzés, az adott lakóhely, üzem, intézmény adott időben megrajzolt képe. Az eseményeket, jelenségeket olyan összefüggésekben képes feltárni, amelyek sem a közigazgatás mechanizmusában keletkezett iratokban, sem a sajtóban, sem egyéb hivatalos forrásokban nem kerültek feljegyzésre. Újonnan kibontakozó krőnlkairásunk sokak szegélyében eleinte szinte kizárólagosan a falu ismeretanyagának feltárására korlátozódott. Az élet azonban bebizonyította, hogy a krónika jól értelmezett felfogás szerint a falun, de városon belül is sokirányban kibontakozhat. így a kibővített érte-